A világ 2020-ban – Mit jósolnak a szakértők az idei évre?

Nyitókép forrása: globalsecurityreviev.com

Az idei év egyre fokozódó kihívásokat jelent majd Európa és a világ számára. A gazdasági növekedés lassul, ami mindenhol feszültségeket generál majd. Európában Közép-Európa, a Közel-Keleten Törökország és Irán lesz változás fokmérője. A Geopolitical Futures nyomán mutatjuk, mire számítanak a szakértők 2020-ban a világban.

A Geopolitical Futures előrejelzésének előszavában George Friedman azt írja, hogy az idei év történéseinek megjósolása csak akkor lehetséges, ha egyetlen apró képkockának tekintjük egy több évszázadot felölelő filmben. Mutatjuk a kiindulási pontot.

A teljes kép

   

1991-ben ötszáz év után először (tehát Amerika felfedezése óta) nem európai hatalom uralja a világot. 1991-ben szétesik a Szovjetunió, aláírják a Maastrichti Szerződést (hivatalosan létrejön az Európai Unió, vagyis a gazdasági közösségből politikai unió lesz), és Amerika elindítja a Sivatagi Vihar hadműveletet, amely az USA közel-keleti katonai szerepvállalásának startját jelöli. Felemelkedett az al-Kaida az USA szaúd-arábiai szerepvállalása. Ázsiában Japán vezető szerepét Kína veszi át.

Az azóta eltelt szűk három évtized Európa nagy részén példátlan hosszúságú békét (a Balkán kivételével) és gazdasági prosperitást hozott, elkezdődött az oroszok útkeresése, Kína felemelkedése, a nemzetközi terrorizmus terjedése.

Ma, 2020 elején oda jutottunk, hogy az Egyesült Államok továbbra sem tud mit kezdeni globális hatalmával (a liberális demokrácia exportőre, vagy birodalom?), az oroszok feltámasztanák múltjuk dicsőségesebb részét (Grúzia 2008, Fehéroroszország „puha” beolvasztása), a kínaiak igyekeznek megszilárdítani túlpörgő gazdaságukat, az Európai Unió identitásválságba került, a dzsihadisták veresége pedig Irán felemelkedésének nyitott utat.

Geopolitikai felmérés: Mennyire látják barátnak vagy ellenségnek Szlovákiát az anyaországi magyarok?

2020-ban is 2008-at nyögjük

A ma és a közeljövőben zajló eseményeket továbbra is egy fordulópontot jelentő évhez köthetjük: 2008-hoz és az akkor kitört gazdasági világválsághoz. Ez okozta ugyanis, hogy a Brüsszel által elfeledett, válságra ráfaragó széles néprétegek Nagy-Britanniában az uniós tagság ellen szavaztak. A válság okán került Kína túltermelési spirálba, zuhant le az olajár – és küldte padlóra az orosz, az iráni és a venezuelai gazdaságot. Az emiatt elinduló folyamatok folytatódnak majd idén is.

2020-ban…

Az ideire évre a GF a globális gazdaság lassulását, vagy legalábbis annak előjeleit jósolja.

A gazdasági lassulás társadalmi feszültségekhez vezet. Olyan feszültségekhez, amelyeket 2008 után láthattunk, de amelyek egy időre szunnyadtak – és most újra felszínre törnek.

A gazdasági lassulás okán a exporttól függő nemzetek válnak a legsebezhetőbbekké (pl. Németország, Kína és Szlovákia, de Magyarország is).

Mexikóban a gazdasági lassulás miatt politikai válság bontakozik ki.

Európában az idei év Nagy-Britanniáról szól majd. Egyrészt, mindenki árgus szemekkel figyeli majd, hogy az EU-ból kiváló britek mit vesztenek és mit nyernek azzal, hogy megszabadultak az EU-tól. Másrészt, egyelőre kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz az európai gazdaságra. Harmadrészt pedig egy sor nemzeti függetlenségi kérdés is napirendre kerül. Skócia függetlenségi referendumot akar, Észak-Írország státusza egyelőre bizonytalan.

Európai szövetségkeresések: Liberális, macronista vagy keresztény lesz az “új” Európai Unió..?

Mi ehhez hozzátesszük, hogy ezek a kérdések ott rezonálnak majd a mindennapi európai politikában, és nagymértékben hozzájárulnak majd például a katalán kérdés és a magyar kisebbség ügyének fókuszba kerüléséhez. Egy skót függetlenségi referendum vajon milyen hatással lenne a százéves Trianonra emlékező magyarokra, főleg, ha Szlovákia és Románia továbbra is az egyik politikai válságból a másikig fog bukdácsolni idén is?

Európa viszonylatában a második fontos kérdés a gazdasági lassulás Németország esetében, amely 2020-ban folytatódni fog. A rá épülő európai ellátási láncok (különösen Közép-Európában) ki vannak szolgáltatva a német gazdaság állapotának. Ha lassul a német gazdaság, nő az elégedetlenség és az EU-val szembeni fellépés ereje Közép-Európában.

Bár a GF erre nem tér ki, de ez azt is jelentené, hogy a közép-európai országok saját gazdaságuk védelmében mélyítik szövetségüket, hogy hatékonyabban (jobb alkupozícióból) léphessenek fel Brüsszellel szemben. Nő majd az elégedetlenség az EU intézkedéseivel szemben is.

Eurostat: A V4-ek népessége a következő harminc év alatt az ötödével csökken majd

Oroszország

Oroszországban a nagyvárosokon kívüli életszínvonal fokozatosan csökkenni fog, ahogy a gáz- és olajexport mértéke is csökken. Az orosz rendszer maga azonban nem sérül, az elégedetlenség nem éri el a kritikus pontot, az állam pénzügyi problémái kezelhető szinten maradnak. Hosszútávon azonban ez az állapot Oroszország súlyvesztéséhez járul hozzá.

Oroszország komolyabb szerepet külföldön csak Venezuelában és a Közel-Keleten fog felvállalni, az idei évben nem akarja túlfeszíteni a húrt az USA-nál és kelet-európai, az orosz agressziótól tartó szövetségeseinél (Lengyelország, Baltikum). Leegyszerűsítve: hagyja főni az USA-t a saját levében, és minden ellentmondásos amerikai lépés óvatos kritikájával saját hitelességét próbálja majd visszaállítani.

Amennyiben Oroszország valóban megpróbált az elmúlt években beavatkozni a választásokba Nyugaton, úgy azt idén nem fogja megtenni. A gyanú, miszerint Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásokba, oroszellenes pozícióra állította a demokratákat és a republikánusokat is, így a lépés – ha igaz volt – rendkívül kontraproduktív.

Megjegyezzük, minden valószínűség szerint Közép-Európában egyre aktívabb lesz az orosz propaganda-gépezet. Szlovákiában az amerikai-iráni konfliktus a közelgő választások egyik központi témájává vált. Meg lehet nézni, mely politikusok csaptak felhajtást az iráni tábornok elleni légicsapáskor, de maradtak csendben, mikor kiderült, Irán lőtte le az ukrán gépet.

Geopolitikai előrejelzés: Ukrajna és Belorusszia az amerikai-orosz konfrontáció lehetséges helyszínei

Közel-Kelet

2020-ban a Közel-Keleten Irán lesz a központi kérdés. A siíta világ vezére komoly gazdasággal rendelkezik de súlyos elszigeteltségben van. Az amerikai-iráni konfliktus a GF szerint nem eszkalálódik nyílt háborúvá, de a háttérben mindkét részről elindulnak a másik fél helyi meggyengítését célzó műveletek.

Idén Törökország is asszertívebb politikát fog folytatni. Beérik a 2019-ben kibontakozó külpolitika. A középhatalmi ambíciókat dédelgető Törökország egyre távolabb merészkedik a földközi-tengeri gázlelőhelyek megszerzése érdekében, folytatja szíriai déli határain befolyása megszilárdítását, és csapatokat küld Líbiába. Törökország Európa életét egyre inkább meghatározó hatalommá válik 2020-ban.

Kína

Kínát próbára teszi majd az idei év. Gazdasága a felszín alatt súlyos problémákkal küzd (árnyékbankrendszer, finanszírozási problémák, az export csökkenése). Nem véletlen, hogy az utolsó utáni pillanatban is hajlandó volt tárgyalni a kereskedelmi háború felfüggesztéséről. Kína állapota azonban az európai autóipar erőnlétét is meghatározza majd, így érdemes lesz figyelni a távol-keleti eseményeket is.

A GF szerint Kína és Észak-Korea konfrontálódni fog Japánnal, amely keresi módját, hogy a második világháború után szerződésben rögzített megkötéseket megkerülve bővítse katonai erejét. Ha fegyverkezésbe kezd, az puskaporos hordót csinál majd a Távol-Keletből. Japán megítélése az első és második világháború idején folytatott hódításai miatt elképesztően negatív a térségben.

Kereskedelmi háború: A világ hajlamos Kínára fogadni, de a háttérben történt egy-két fontos változás

Körkép.sk/KL