Az EB továbbra is jogállamisághoz kötné az uniós források kifizetését, de enyhítettek a terveken

Nyitókép forrása: theparliamentmagazine.eu

A csütörtöki uniós csúcs előtti költségvetési javaslatban továbbra is szerepel az uniós források folyósítását jogállamiság betartásához kötő kitétele, ám jóval enyhébb formában, mint ahogy a korábbi javaslatban fogalmaztak. A németek és más nettó befizető országok már ki is fejezték tiltakozásukat az enyhítés ellen.

Ők ugyanis a változtatást a jogállamiság kikényszerítését szolgáló mechanizmusok gyengítéseként értelmezték – ezeket a mechanizmusokat ma elsősorban Lengyelország és Magyarország ellen alkalmazzák. A sorok között azonban valóban felismerhető, hogy a régi tagállamok és nettó befizetők a jogállamiság kérdése mögé bújva keresnek az asszertívebb kelet-európai országokon a nyugat-európai dominanciát megőrizendő.

A korábbi javaslat úgy szólt, hogy a jogállami elveket megsértő tagállam ellen az Európai Bizottság azonnali hatállyal beszüntetheti az uniós források folyósítását, a döntést pedig minősített többséggel lehet feloldani (ezt nevezik fordított minőségi döntésnek). A költségvetési tervezet mostani verzióját Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sima minősített többségre módosította.

   

Vagyis, a pénzcsapok elzárását először az Európai Tanácsnak kell megszavaznia úgy, hogy a szankció mellett szavaz legalább 15 tagállam (a tagállamok 55 százaléka), amelyek együttesen az EU népességének 65 százalékát képviselik. Mindazonáltal, továbbra is homályosan, konkrétan mit jelent a jogállamiság elveinek megsértése, milyen esetek tartoznak ebbe, és milyen módon állapítják meg a probléma fennállását.

A CDU potenciális következő elnöke szerint migránsok befogadása nélkül uniós támogatás se legyen

Orbán Viktor nyomására is történtek változtatások

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyomására a költségvetési terv nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, például az európai regionális alap keretéből tíz százalékot át lehet csoportosítani majd az Európai Szociális Alapba, illetve fordítva. Ugyanez érvényes a kelet-európai országok felzárkóztatását segítő kohéziós alapra is.

Kevésbé szigorú a szegényebb országokra  nézve a kötelező önrész arányának javaslata. Eddig az uniós források a legszegényebb régiók számára a projektek költségéből az EU 85 százalékot állt. Ezen most változtatni fognak, és az első verzió szerint 70 százalékra módosították volna az arányt (vagyis az önrész, vagy a nemzetállami önrész 30 százalékosra nőtt volna). Ezt az arány a mostani, újabb verzióban 75 százalékra növelték.

Negyvenhét év után dobbantottak a britek. És most mi lesz?

Műanyag-adó

A büdzsé tervében szerepel még a nem újrahasznosított műanyagok után járó „hozzájárulás” kivetése is a tagállamokra, amely nem adónemként van feltüntetve, lényegében mégis az. Valószínűleg épp ennek tervezett bevezetése miatt fogadta el a kormány korábban a PET-palackok visszaválthatóságának újrabevezetését, illetve az egyszer-használatos műanyag evőeszközök, poharak és tányérok forgalomból való kivonását. Az intézkedéstől az EU 15 milliárdnyi plusz bevétellel számol.

Nem jó, de elégséges eredmény, hogy a kohéziós alapok 6 milliárd euróval bővülhetnek a 2021-27 közötti költségvetési időszakban. Hogy mindebből mi valósul meg, az csütörtökön kiderül.

Az uniós költségvetés elfogadása konszenzusos alapon történik, tehát mindegyik tagállamnak vétójoga van.

Aligha lesz uniós minimálbér, több tagállam is tiltakozik az ötlet ellen

Körkép.sk