Merkel nehéz és kemény költségvetési tárgyalásokra számít

Nyitókép forrása: cicero.de

Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott rendkívüli tanácskozásán – mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.

A német kancellár Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak „elemi érdeke” az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus közös költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési finanszírozási programjainak előkészítésére.

Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket. Megjegyezte, hogy Németország és Finnország egyaránt nettó befizető – nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle -, és a többi nettó befizetővel közösen együttműködnek majd a várhatóan nehéz és kemény brüsszeli tárgyaláson.

   

Hangsúlyozta, hogy kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.

A Brexit miatt nehezebb lesz

Önmagában is nehéz ügy a költségvetés mérete – tette hozzá, rámutatva: Németországnak az Egyesült Királyság távozása (Brexit) és az infláció miatt akkor is évente 10 milliárd euróval (3400 milliárd forint) többet – 28 milliárd euró helyett 38 milliárd eurót – kellene befizetnie, ha a költségvetés változatlanul a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) 1 százalékát tenné ki.

Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk „méltányos-e, vagy nem annyira méltányos”. Ez Németországnak nagyon fontos ügy – mondta. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, „de nem csak ők vannak a világon”.

A törtrész is milliárdokat jelent

A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és „óriási a szakadék” a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között – fejtette ki Angela Merkel, megjegyezve, hogy minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.

A többi között arról is szólt, hogy Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások „bezuhanását”, jelentős csökkentését. A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is „forrásokkal jól ellátott” agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben.

Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához – mondta Angela Merkel. Sanna Marin a többi között hozzátette: Finnországnak kiemelten fontos, hogy a jogállami elvek érvényesítése legyen a költségvetési források kifizetésének feltétele.

Arról is szólt, hogy kormánya a klímaváltozás elleni küzdelemre összpontosított források és a mezőgazdasági támogatások ügyét is kiemelt kérdésként kezeli az uniós költségvetésről folytatott tárgyalásokon.

Az EB továbbra is jogállamisághoz kötné az uniós források kifizetését, de enyhítettek a terveken

MTI