Nyitókép: REUTERS/Kim Hong-Ji

 

A koronavírus az ázsiai országok közül Kína után Dél-Koreán söpört végig a legnagyobb mértékben. Úgy tűnik, hogy a járványt ugyan sikerült lelassítaniuk, de mindezt drasztikus rendelkezések és nagy erőfeszítés árán tudták elérni.

 

Milyen messze tud elmenni egy demokratikus ország, ha válságba kerül és a több milliós lakosságát koronavírus-fertőzés veszélyezteti? Dél-Korea erre azt felelte, olyan messzire, amennyire csak lehet. Mindezt olyan következetességgel, amire a világ többi országában nem lehet példát találni.

 

 hirdetes_810x300  

Ez egyrészt annak köszönhetően sikerült, hogy az ország a legmodernebb technológiáknak köszönhetően pontosan tudja, hogy hol tartózkodnak a polgárai. Ám Dél-Korea következetes gondoskodása 51 millió polgára iránt a tömeges koronavírus-tesztelésben nyilvánul meg.

 

Szlovákiával ellentétben Dél-Koreában a lakosság nagy százalékát letesztelték, és nem csak azokat, akik a betegségnek valamelyik tünetét – láz vagy köhögés – produkálták.

 

A dél-koreai modell kezdi meghozni a gyümölcsét, így a járványt lassan sikerül megfékezni.

 

Egy helyi szekta indította el a lavinát

 

A koronavírus Dél-Koreában először január 20-án jelent meg, vagyis egy nappal korábban, mint Európában először (a franciaországi Bordeaux-ban). A valódi járvány azonban február második felében kezdett kibontakozni, amikor a koreaiak a 31. páciensüket diagnosztizálták.

 

Később kiderült, hogy ez a fertőzött középkorú nő volt a felelős a járvány tömeges szétterjedéséért, mivel több száz mit sem sejtő hívőt fertőzött meg a zárt közösségű Shincheonji szektában. A legnagyobb problémát azonban az okozta, hogy ennek a szektának a tagjai a vallási szabályokra hivatkozva nem engedte magát letesztelni.

 

Az ország harmadik legnagyobb városában, Teguban rakétagyorsasággal kezdett terjedni a koronavírus – naponta 900 új esetet regisztráltak. Kína után itt volt a legtöbb koronavírussal-fertőzött személy.

 

A szöüli kormány azonnal reagált a helyzetre és rendkívül kemény intézkedéseket vezetett be.

 

Nyomoznak a fertőzöttek után

 

A lakosoknak azonnali híreket kezdtek küldeni a mobiltelefonjaikra, amelyekben a környezetükben felbukkanó fertőzöttekről értesítették őket. A GSP-technológiának köszönhetően minden egyes fertőzöttről tudtak. Tudták, hogy hol volt, kivel találkozott és valóban karanténban van-e. Azt, hogy a környezetében van-e koronavírusos ember, minden koreai tudta.

 

Kulcsfontosságúnak számított az is, hogy az ország tömegesen kezdte tesztelni a lakosságot a COVID-19-es vírusra. Eddig több mint negyedmillió tesztet végeztek el. A hivatalok nemcsak azokat tesztelték, akiknél jelentkeztek a vírus tünetei, hanem azokat is, akiknek semmilyen koronavírusra utaló tüneteik nem voltak, ennek ellenére vírusterjesztők lehettek.

 

A koreaiak ún. drive-in tesztállomásokat is bevezettek, melyeknek az volt a lényegük, hogy elég volt rajtuk átmenni autóval, és az ember megtudta, koronavírusos-e vagy sem.

 

Tanultak a múltból

 

A dél-koreai példa nem kell, hogy minden ország számára példa legyen, de mindenképp inspiratív lehet. A számokból jól látni, hogy az ország a legrosszabb időszakon már túl van.

 

Viszont a dél-koreaiaknak is a múltból kellett tanulniuk. Számunkra jó lecke volt a 2015-ös év, amikor az országban terjedni kezdett a halálos MERS-vírus. A MERS szintén koronavírus volt, de sokkal veszélyesebb. 186 fertőzöttből 36 páciens meghalt.

 

Az ország akkor megváltoztatta az adatvédelemre vonatkozó törvényt, így ma már a bíróság beleegyezése nélkül figyelemmel kísérhet minden fertőzött polgárt.

 

Aktuality.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!