Elutasította a román szenátus a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet

Nyitókép: szekelyfold.ma

Elutasította a román szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a bukaresti parlament két magyar képviselője által decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

Iohannis: Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért? 

   

A kedden nyilvánosságra került fejleményért a képviselőház elnöki tisztségét betöltő, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) vezető Marcel Ciolacu a kormányt hibáztatta, amely késve véleményezte a tervezetet. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis ezek után szerdán szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a PSD-t, hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”, azt sugallva, hogy a PSD a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött titkos megállapodás alapján szervezett egy „mérgező többséget” a parlamentben, és tudatosan segített be az autonómiatervezet elfogadásába.

Iohannis kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.
„Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?” – tette fel a szónoki kérdést, a „jó napot” köszöntést magyarul mondva.

Szijjártó: Több tiszteletet a magyaroknak!

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter videóban reagált Iohannis szavaira. Kiemelte, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Romániával, hiszen fontos gazdasági partnerek,

„de az Erdélyben, illetve Székelyföldön élő magyaroknak is az az érdeke, hogy legyen egy normális kapcsolat a két ország között.”

A tárcavezető elmondta, az elmúlt napokban sajnos a román állam képviselői sorra olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek kifejezetten elnehezítik a jószomszédi kapcsolatok fenntartását.

„A mai napon pedig Románia elnöke egy kifejezetten civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatot tett. Iohannis elnök úrnak tisztában kell lennie azzal, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarság döntő többsége őrá szavazott a román elnökválasztáson, ez mindenki számára világos kell hogy legyen, ezért kérésünk, üzenetünk és felhívásunk Románia elnöke felé egyszerű: több tiszteletet a magyaroknak!„

„Románellenes provokáció”

A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.

A szerdai szenátusi vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták „árulással” a képviselőházi malőr miatt.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra.

Kelemen Hunor: a román államfő a magyarok ellen kelt gyűlöletet

Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést. A koronavírus-járvány miatt a szenátorok többsége nem volt jelen az ülésen, szavazatukat telefonon keresztül jelentették be az ülésvezetőnek. A név szerint voksolás több időt vett igénybe, mint a tervezet vitája.

Az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

MTI, Körkép.sk