Nyitókép: euronews.com

 

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet arról szól, hogy a kórokozó igazából nem is természetes úton került át eredeti hordozójáról az emberre, hanem a kínai állam Vuhanban működő virológiai laboratóriumából jutott ki, szándékosan vagy véletlenül. Bár a labor vezetője, Jün Cse-ming ezt többször is cáfolta, a gondolatnak olyan nagy a beágyazottsága, hogy valódiságát még az amerikai hírszerzés is vizsgálja. De egyáltalán minek tenyésztenek veszélyes vírusokat a különböző országok laborjaiban? A Vox magazin ennek járt utána.

 

Ellentmondásos kísérletek a vuhani laborban

 

 hirdetes_810x300  

A vuhani laboratórium körül rengeteg az olyan körülmény, amely gyanút kelt azok körében, akik nem szeretnék elfogadni a hivatalos álláspontot a járvány kezdetével kapcsolatban. Csak ezen a héten két fontos hír erősítette a vírus mesterséges létrejöttével kapcsolatos narratívát. A Washington Post írásából kiderült, hogy a vuhani központban denevérekben élő koronavírusokkal is foglalkoztak (a jelenlegi tudásunk szerint a világjárványt okozó vírus is ilyen), a Newsweek pedig arról számolt be, hogy a laborban a vírusok genetikai módosításával is kísérleteztek. Ráadásul azzal a céllal, hogy halálosabbá és fertőzőbbé tegyék őket.

A résztvevő tudósok azzal magyarázzák a kísérleteket, hogy ezek segítségével lehet megállapítani, mely vírusok jelentenek valós veszélyt az emberiségre, és azt is, hogy milyen óvintézkedéseket kell bevezetni ellenük. A jelenlegi tudományos ismereteink alapján egyértelműen megcáfolt összeesküvés-elméleteken túl pedig ez a helyzet komolyan felvet egy olyan kérdést, amely eddig kevésbé tűnt fontosnak: tényleg szükség van ilyen veszélyes kísérletekre?

 

Az Egyesült Államokban is folynak hasonló tesztek

 

A helyes válaszban se a politikusok, se a kutatók nem értenek egyet. Az Obama-adminisztráció például betiltotta az Egyesült Államokban az ilyen kísérleteket, miután néhány biztonsági incidens bizonyította veszélyességüket.

 

Az amerikai kutatók többek között a madárinfluenzát próbálták fertőzőbbé tenni, a nagy vitát kavaró kísérleteknek pedig végül az vetett véget, hogy 2014-ben rövid időn belül 75 tudós lépfenespórákkal érintkezett, egy másik helyszínen pedig véletlenül bukkantak rá a fekete himlő vírusát tartalmazó, évtizedek óta elfeledett tartályokra. Donald Trump hatalomra kerülése után azonban ismét engedélyt adott a hasonló kísérletekre.

 

Kép: euronews

A tudósok két táborra szakadtak

 

A módszer támogatói szerint a kísérletek segítségével már azelőtt fel lehet készülni egy járványra, hogy az elkezdődne. A kutatók begyűjtik a mintákat a természetből, azonosítják azokat a kórokozókat, amelyek a legkönnyebben válhatnak veszélyessé, majd ezek terjedését szigorúan ellenőrzik. Ezen logikát folytatva oda jutunk, hogy ha a mostani járványt okozó koronavírusról tudtuk volna, hogy ilyen veszélyes, megfigyelés alatt tartottuk volna, és ezért gyorsabban észleltük volna, hogy megjelent az emberi populációban, így jobban kordában tudtuk volna tartani.

 

A hasonló vélemények és az amerikai moratórium feloldása ellenére azonban sok tudós továbbra is úgy gondolja, hogy a kórokozók fejlesztésével próbálkozó kísérletek haszna nem túl nagy, a kockázata viszont óriási. Az egyik leggyakoribb érvük, hogy a természetben rengeteg vírus van jelen, az evolúciós lehetőségek száma szinte határtalan, és így a tudósok a potenciális veszélyforrások csupán töredékét tudják megismerni. Az MIT biológusa, Kevin Esvelt szerint a természet könnyen lehet, hogy más utat választ egy-egy vírus esetében, mint a laboratórium munkatársai.

 

Egy másik fontos érv a módszer ellen, hogy számos országban egyáltalán nem használható, mert a hatóságok nem alkalmaznak vírusfigyelő mechanizmusokat. Ha ezekben az államokban bukkan fel először a kórokozó, akkor hiába kísérleteztek vele valahol máshol, mire az eredményeket használni lehetne, már késő lesz.

 

Kép: euronews

Aztán még ott van a biztonság kérdése is, ami már nem a kétes haszon, hanem a hatalmas veszély miatt tántorít el sok tudóst a hasonló kísérletektől. A Johns Hopkins egyetem kutatója, Thomas Inglesby például így fogalmazott:

 

Az ilyen munkát végző tudósok nagyon megbecsült biológusok, de a laboratóriumi rendszerek nem hibátlanok. Még a világ legnagyobb laborjaiban is előfordulnak hibák.

Nem is kell messzire menni: a vuhani laborban például két évvel ezelőtt jártak amerikai ellenőrök, és a látogatásuk után komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a létesítmény biztonságosságával és a vezetésével kapcsolatban.

 

Halálos vírus is szabadult már ki a laborokból

 

A laboratóriumokból elszabaduló vírusok képe ráadásul nem egy valószínűtlen disztópia, többször is volt hasonlóra példa az elmúlt évtizedekben. Így történt ez az emberi történelem egyik leghalálosabb betegségét, a már említett fekete himlőt okozó vírussal is. A betegség több mint 500 millió emberrel végzett, mielőtt 1977-ben a védőoltásoknak köszönhetően sikerült eltörölni a Föld színéről.

 

Egy évvel később azonban egy brit fényképész, Janet Parker Birminghamben kórházba került, és bár az orvosok eleinte a bárányhimlőre gyanakodtak, pár héttel későbbi halálakor már tudták, hogy a fekete himlő végzett vele. Mint kiderült, a fényképész munkahelye egy épületben volt egy olyan laboratóriummal, ahol a fekete himlőt is tanulmányozták. A gyenge biztonsági intézkedések miatt a kórokozó kijutott a laborból, és megfertőzte Parkert. Az eset után nem sokkal a laboratórium vezetője öngyilkos lett.

 

Az ügy nagy médiavisszhangot kapott a vírus halálossága miatt, de kevésbé veszélyes kórokozókkal rendszeresen történnek hasonló balesetek. Akár olyan banális okokból is, mint abban a 2011-es esetben, amikor egy madárinfluenzával foglalkozó kutató azért nem tudta fertőtleníteni a ruházatát, mert az épületben valaki véletlenül elzárta a központi vízcsapot.

 

Az új koronavírus hozhatja el a változást

 

A veszélyes vírusok genetikai módosításával járó kísérletek ellenzői szerint sosem volt még jobb alkalom arra, hogy egyszer és mindenkorra felhagyjon az emberiség ezzel a rendkívül kockázatos tevékenységgel. Ezekben a hónapokban látszik igazán az, hogy mekkora hatása lehet az életünkre egy világjárványnak, attól függetlenül, hogy az természetes úton kezdődött, vagy egy laborból indult ki. Eddig csak azt tudtuk, hogy egy balul sikerült kísérlet miatt emberek millióinak élete kerülhet veszélybe. Most viszont már látjuk is, hogy ez mit jelent valójában.

 

Euronews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!