Iohannis ismét a Székelyföld autonómiájához vezető törvénytervezet támogatásával vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot

Nyitókép: mti

Klaus Iohannis román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet.

Az államfő erről hétfőn kora délután beszélt egy televíziós nyilatkozatban, amelynek központi témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem volt. Megjegyezte: múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta a Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét.

Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták az RMDSZ kezdeményezését egy „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” létrehozására, amely – mint fogalmazott – „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”. Klaus Iohannis szerint az efféle törvények „Székelyföld autonómiájához vezetnek”.

   

Szijjártó: adjon több tiszteletet a magyaroknak Románia elnöke!

Az elnök kijelentette: nincs semmi baja a magyar nemzetiségű személyekkel. Sok magyart ismer, sokakkal dolgozott vagy dolgozik most is együtt, tiszteli őket. Többségüket jóravaló, szorgalmas embernek tartja, aki végzi a dolgát. Közölte, hogy a politikusokkal van baja, elsősorban a szociáldemokratákkal, akik olyan törvényalkotásba kezdtek, amely „az erdélyiek által Székelyföldnek nevezett régió” autonómiáját segíti elő. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy „ez mindennek a teteje”.

„Mit gondolnak, mit ír elő például ez az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvénykönyv? Kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Erre már a PSD nem mondhatja azt, hogy nem tudta. Ez a tervezet ugyanis túljutott a szenátus bizottságain, ahol a PSD politikusai megszavazták. Persze most, miután nyilvánosan bemutattam, hogy mire megy ki a játék, a PSD megint megtalálja a módját, hogy a törvény ellen szavazzon. De ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD egyértelműen abban a helyzetben van, amikor olyan törvényeket, közigazgatási szabályokat akar elfogadtatni, amelyek Székelyföld autonómiájához vezetnek. Ez pedig nyilvánvalóan alkotmányellenes, és nem fogom tűrni ilyen törvények megjelenését”

– fogalmazott az elnök.

A román lapok a közelgő választásokkal magyarázzák, de bírálják is Iohannis nacionalista nyilatkozatát

Szijjártó Péter: A közelgő parlamenti választások nem adhatnak okot a gyűlöletkeltésre

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben felszólalva reagált a romániai eseményekre. Mint mondta

„Egy olyan ügyben, amelyet európai szinten is teljesen demokratikus viták közepette lehet megvitatni, mint az autonómia kérdése, hogyan lehet azt ilyen gyűlöletkeltő módon felhozni?

fogalmazott Szijjártó, majd hozzátette,

„Romániában parlamenti választás közeleg, és a parlamenti választások közeledtével sajnos sokszor a román politikai elit bizonyos képviselői előhúzzák a magyar kártyát.”

Szakértő: A román államfő magyarellenes nyilatkozata tervezett politikai marketing

A külügyi tárcavezető ezt követően hangsúlyozta, hogy

„Ezt vissza kell utasítanunk, a magyarokkal szembeni minden gyűlöletkeltést vissza kell utasítani és világossá kell tennünk itt, a magyar parlamentben – remélhetőleg ez a kérdés pártok fölött élvezi a konszenzust -,  hogy ránk, magyarokra, az anyaországban élő magyarokra, ránk, a magyar parlament képviselőire, ránk, a magyar kormányra, az Erdélyben és a Székelyföldön élő emberek mindig, minden körülmények között számíthatnak.”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be egy olyan törvénytervezetet, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát.

A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.

MTI, Körkép.sk