Románia megalázta az ott élő magyarságot. Nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét

Nyitókép: Székelyhon.ro

A századik évforduló alkalmából Románia nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét. Ennek értelmében a történelmi eseményeket népszerűsítő rendezvényeket szerveznek, és országszerte ki kell tűzni a román zászlót.

Palócz André, a Századvég vezető elemzője az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, minden magyar ember nehéz szívvel gondol Trianonra, különösen most a századik évforduló alkalmával. Éppen ezért, nem túl elegáns lépés a román állam részéről, hogy ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánította, és a kormány kötelezte a közintézményeket a román zászló kifüggesztésére. Ez egyolyan nemzetpolitikai sértésnek tekinthető az ott élő magyarokkal szemben, ami nehezen kezelhető mindkét fél számára – tette hozzá.

    

A román nemzeti ünnep kezdeményezője szerint szükség volt az ünnepre, mert a trianoni békeszerződés elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok jogait.

Az Erdélyi Magyar Szövetség szerint a jogszabály elfogadásával ismét a nemzetstratégia része lett a magyargyűlölet. Palócz André hozzátette, a román jogi aktus több mint diplomáciai sértés.

Szabó Dávid külpolitikai elemző elmondta, azzal, hogy nemzeti ünnepé nyilvánították a románok június 4-ét nem csupán a diplomáciai kapcsolatokban okoznak zavart, hanem saját állampolgárait, saját magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű, sokszor magyar állampolgár állampolgárait alázza meg. Hozzátette, ezzel a lépéssel Románia saját magyar ajkú állampolgárairól is lemondott.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint egyedül a Demokratikus Koalíció az a ma is funkcionáló magyar parlamenti párt, amely tagadja a nemzeti egységet, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ártson az anyaországi és a határon túli magyarok közötti kapcsolattartásnak.

M1