Új erőre kaphat a magyar–szlovák kapcsolat a budapesti találkozó után

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

„Érthető módon minden új szlovák kormányfő először Prágába látogat el. Ebből látszik, hogy mekkora értéke van a második külföldi látogatásnak”

– hangsúlyozza Orbán Viktor és Igor Matovič pénteki találkozójának jelentőségét a Századvég Alapítvány külügyi vezetője. Faragó Csaba arra számít, hogy „folytatódhat a gesztusok gyakorlása a szavak szintjén, és akár magyar nemzetiségű politikusok is bekerülhetnek a delegációba, amely szintén jelzésértékű lehet”.

   

Tovább erősödhet a kétoldalú és a V4-es szövetség is

Trianon 100. évfordulója alkalmából több látványos gesztust is gyakorolt az alig három hónapja hivatalba lépett kormányfő, Igor Matovič a magyarság felé. Előbb száz felvidéki magyart hívott meg egy zárt körű megemlékezésre, ahol a jövőbeli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Néhány nappal később pedig nyilvános Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot a magyaroktól az anyanyelvük használatáért elszenvedett igazságtalanságok miatt.

Közben lezajlott egy magyar–szlovák külügyminiszteri találkozó is, amelyen Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a közös történelem során még soha nem volt olyan jó a magyar–szlovák együttműködés, mint jelenleg.

„Mivel Matovič maga is érintett kényes, évtizedek óta megoldatlan témákat, a kétoldalú kapcsolatok is új erőre kaphatnak”

– így értékeli az új kormányfő gesztusait Faragó Csaba. A szakértő szerint az elmúlt ciklusokban a szlovák kormányok Magyarország „stabil partnerei voltak, és Matovič is folytathatja ezt a jó gyakorlatot”.

„A kölcsönös jó viszony mindkét fél érdeke, és ezt Szlovákiában is egyre többen ismerik fel.”

 

A Századvég Alapítvány külügyi vezetője arra is emlékeztet, hogy Matovič pártja elkötelezett a visegrádi együttműködés iránt, tehát a V4 szintjén is a szoros együttműködés folytatása várható az új szlovák kormánytól.

Veszélyben az etnikai politizálás a Felvidéken

„Matovič hiteles a felvidéki magyarok szemében, hiszen már a választások előtt is több ízben tabukat ledöntve kommunikált a magyar választók felé”

– hívja fel rá a figyelmet a külügyi vezető, aki arra is emlékeztet, hogy a miniszterelnök korábban választási együttműködést is felajánlott az MKP-nak. Ezt a magyar párt hosszas tétovázás után nem fogadta el, holott sokak szerint az akkori helyzetben ez lett volna az egyetlen visszaút a pozsonyi parlamentbe – emlékeztet a szakértő.

„Ne feledjük: az OĽaNO már az elmúlt választás alkalmával is tudatosan célozta azt a magyar ajkú szavazóbázist, amely egyaránt elutasította a hitelét vesztett Most–Híd pártot és a velük való együttműködésre nemet mondó MKP-t is. Ezzel újabb lépést tettek az etnikai politizálás ellen a Felvidéken.”

hirado.hu