Adalbert
  • HUF: 363.46
  • USD: 1.16
  • 11 °C
  • 18 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Uniós pénzügyi vita: Brüsszel megpróbálta szétzilálni a V4 egységét

Nincs egyetértés a gigászi gazdasági mentőcsomag kapcsán a tagállamok között, a visegrádiak továbbra is egységesek

Nyitókép forrása: dw.com

 

Nem sikerült érdemben közelíteni az uniós tagállamok álláspontját az EU gigászi, 1850 milliárd eurós újjáépítési csomagjáról és költségvetéséről. Pedig Brüsszel nem kispályázik, az egyik akadályozó tényezőnek számító V4 egységét megpróbálta szétzilálni, egyelőre eredménytelenül.

 

A tegnapi négyórás videó-csúcstalálkozó után a belga Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy „tisztázták az álláspontokat, mostantól kezdődhetnek a tárgyalások”. Magyarul, zéró előrelépés történt az uniós csomagok elosztását érintő vitán.

 

Igor Matovič szlovák kormányfő az Euractiv.sk közlése szerint nem tartja valószínűnek, hogy a források elosztásának jogállamisági kritériumokhoz való hozzákötését a tagállamok támogatnák. Mondta ezt Magyarország kapcsán, és megjegyezte, hogy Orbán Viktor helyében ő sem lenne elégedett, mert az első pénzügyi (nem hivatalos) javaslat nem túl kedvező Magyarország számára.

 

EU-csúcs: Megosztottak a tagállamok a gazdaságvédelmi csomagról

 

Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek

 

Nem csak a V4-ek, de más tagállamok is kritizálják a terítékre kerülő első javaslatot, nem értenek egyet a pénzosztás kritériumaival. Az ugyanis látványosan a régi tagállamokat, főleg a délieket hozza helyzetbe a keletiek rovására. Sőt, sok tekintetben Magyarország kapta a legrosszabb ajánlatot minden tagállam közül.

 

A vita központi eleme az, ahogy az Európai Bizottság a javaslatban kiszámolta az egyes országokra jutó részt.

 

Például nem a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt megszűnt munkahelyeket vették alapul, hanem az elmúlt öt strukturális munkanélküliségi adatait. A második számú feltétel népességszám volt, és csak ezután került képbe az egy főre eső GDP nagysága.

 

A feltételrendszert tehát úgy állították össze, hogy az elsősorban a Franciaország vezette déli tagállamoknak kedvezzen, és csak kis részben legyen tekintettel a felzárkóztatásra szoruló keleti tagállamokra.

 

Az Európai Bizottság 750 milliárd euróval állítaná talpra az európai gazdaságot

 

Elhúzták a mézesmadzagot

 

A jelenlegi elosztási rendszer egyik nagy ellenzője a Visegrádi Négyek. Az Európai Bizottság azzal igyekezett legalább részben megtörni a csoport ellenállását, hogy megpróbálta kilóra megvenni a lengyeleket és a szlovákokat.

 

Lengyelország például az nem hivatalos javaslat kiszivárgott részletei szerint a harmadik legnagyobb csomagot kapná az EU-ban az olaszok és a spanyolok után (64 milliárd euró). A Magyarországtól kétszer kisebb Szlovákia pedig csak kétmilliárd euróval kevesebb támogatásban részesülne, és csaknem ugyanannyi (cca. 8 milliárd) vissza nem térítendő támogatásban.

 

Nem csoda, hogy Igor Matovič szlovák kormányfő  a sajtónak eleve úgy tálalta a dolgot, hogy Brüsszel jelenlegi elképzelése biztosan nem megy át, mert Magyarország nem fogja azt elfogadni. Hozzátette:

 

„Vannak dolgok a javaslatban, amelyekkel nem vagyunk elégedettek, de Szlovákia szempontjából a bizottság jó alapot dolgozott ki…”

 

A csehek és a magyarok járnának a legrosszabbul a csomaggal jelenlegi formájában. Prága 19,2 milliárd eurót kapna, de a közvetlen nem visszatérítendő támogatás összege alig nagyobb, mint Magyarországé (8,6 milliárd euró). Igaz, hogy Brüsszel itt is taktikázott: kerülő úton a méltányossági alapból 2,56 milliárddal fejelnék meg a lehívható forrásait.

 

Babiš nem ért egyet az uniós gazdasági pénzcsomag szétosztásának elvével

 

Magyarország joggal érzi úgy,hogy az az ország lett, akinek a legkevésbé fekszik Brüsszel elképzelése a pénzek elosztásáról. Ő is kapna a csehekhez hasonlóan méltányossági kiegészítést, de csak 400 millió euró értékben, és egy olyan terület támogatására (szenes és energiaintenzív régiók átalakítása), amely Magyarországon már nem igényel különösebb ráfordítást.

 

„Magyarország a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó elemeitől megtisztított méltányos gazdasági újraindítási csomagot szeretne”

 

jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő a videókonferencia után a sajtónak. Felhvíta a figyelmet, hogy népesség és fejlettség tekintetében Magyarországgal egy szintén álló Portugália 30 százalékkal több forrást kapna.

 

A magyar miniszterelnök egyébként a V4-es csehországi csúcson az uniós alapok rugalmas elosztása mellett érvelt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a forrásokat más-más célokra és feltételekhez kellene szabni délen (ahol strukturális reformokra van szükség), keleten (felzárkózás a nyugati gazdaságokhoz) és északon. A jelenlegi javaslatterv – mint fentebb írtuk – egyértelműen a délieket hozza helyzetbe.

 

A visegrádiak egysége azonban nem tört meg. Nem csak azért, mert egyik tagállam sem akarná már a tárgyalások kezdeti fázisában eljátszani a közös fellépés nyújtotta erőt, hanem azért is, jelenlegi formájában a pénzügyi terv hosszútávon még mindig előnytelen Szlovákia és Lengyelország számára is. Az előbbi az EU azon országai közé tartozik, amely rendkívül lassan képes lehívni az EU-s pénzeket, az utóbbi ellen pedig Brüsszel jogállamisági hadjáratot indított. 

 

Orbán Salvininek: A V4 támogatja Olaszország európai megsegítését

 

Nem csak a V4

 

Nem csak a visegrádiak, de nettó befizetők legszigorúbb csoportja, a Fukar Négyek (Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) sem elégedett Brüsszel terveivel.

 

Ám nekik kvázi mindennel problémájuk van: a keret nagyságával, a közös adósság (kötvény) kibocsátással és – mint az várható volt – a vissza nem térítendő támogatásokkal is. Ha rajtuk múlna, a teljes összeg szigorú feltételekhez kötött kölcsönként kerülne elosztásra.

 

Nem csoda, a Fukar Négyek attól tart, hogy nettó hozzájárulásuk a gigászi újjáépítési csomag miatt ugrásszerűen fog emelkedni, vagyis máshonnan kell majd forrásokat elvonniuk.

 

A V4-ek a pénzügyi vita előtt megfogalmazott közös álláspontja (via Bruxinfo):

 

A V4-ek Lednicében közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejtették az Új Generáció EU -ra és az MFF-re vonatkozó elvárásaikat.Először is leszögezik, hogy támogatják a Covid-válság negatív hatásainak enyhítését célzó rendkívüli eszközöket és intézkedéseket, ezeknek azonban szigorúan ideiglenesnek kell lenniük. Az intézkedések alapjának az EU-szerződésben foglalt politikák (kohéziós és közös agrárpolitika) megerősítése kell, hogy legyen mind az MFF, mind az Új Generáció EU esetében, mivel ezek már jól bejáratott végrehajtási mechanizmussal rendelkeznek.

Az újjáépítésnek növekedést támogató reformokon és beruházásokon kell alapulnia. Annak érdekében, hogy már 2021-ben meg lehessen ragadni a momentumot, a növekedés előmozdítását célzó intézkedések hatálya eléggé széles, a folyamat pedig egyszerű kell, hogy legyen.

A források elosztása során nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok az országok, amelyek viszonylag sikeresen kezelték a járványt. Mind az MFF, mind az újjáépítési eszköz esetében az elosztási kritériumoknak méltányosaknak kell lenniük az alacsony jövedelmű országokkal, mivel a fejlettségi szint tükrözi az országok arra való képességét, hogy a talpra állást megfinanszírozzák.

A helyreállítási és tűrőképesség-javítási eszköznek (RRF) nagyobb rugalmasság kell és az országok sajátságos szükségleteihez kellene hozzáigazítani. Az eszközből finanszírozott beruházásokat és szerkezeti reformokat körültekintően elő kell készíteni, ezért hosszabb versenymentes időszak szükségesek garantált nemzeti pénzes borítékokkal.

Ami az RRF elosztási kritériumait illeti, a 2020 előtti évek munkanélküli rátája nem lehet az egyetlen kulcsfontosságú indikátor. Olyan indikátorokat lehetne mérlegelni, amelyek a gazdasági leállás hatásait tükrözik. A REACT-EU elosztási kritériumainak a tagállamok relatív fejlettségét kellene elsősorban tükrözniük az egy főre jutó GNI-ban kifejezve, továbbá a válság gazdasági hatását a tagállamokra. A kohéziós politika végrehajtásában tavasszal bevezetett rugalmas feltételek nem csak a REACT-EU, hanem a 2021 és 2027 közötti kohéziós politika végrehajtásánál is meg kellene őrizni.

Az Új Generáció EU pénzeszközeit illetően a zöld megállapodás és a digitális átállás mellett a kulcsfontosságú hiányzó közlekedési és energiainfrastruktúrák és az ipar is prioritást kellene, hogy élvezzen. Ez teljesen összhangban állna a belső piac további megerősítésének és a versenyképesség javításának céljával, miközben felgyorsítaná a zöld és a digitális gazdaság átalakulását.

A következő MFF-nek a saját források igazságos rendszerén kell alapulnia. El kellene kerülni minden olyan új saját forrás bevezetését, amely pótlólagos terhet ró a kevésbé fejlett tagállamokra. Valamennyi költségvetési visszatérítést el kellene törölni a következő MFF kezdetétől, mivel a Brexit után többé nincs létjogosultságuk. Ha ez mégsem lenne lehetséges az elejétől, akkor fokozatosan ki kell vezetni ezeket.

 

 

A koronavírus megtörte a németek ellenállását, jön a történelmi jelentőségű francia-német támogatási paktum

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket