Lengyelországban megkezdődött az elnökválasztás

Nyitókép forrása: independent.co.uk

Vasárnap reggel megkezdődött Lengyelországban a koronavírus miatt korábban elhalasztott elnökválasztás. A két szemben álló fél a kormányzópárt támogatását élvező, második elnöki mandátumáért induló Andrzej Duda államfő, és a liberális oldal és az ellenzéki Polgári Platform által támogatott viszonylag népszerű varsói polgármester, Rafal Trzaskowski. A többiek esélyei matematikaiak.

A választásnak komoly tétje van, a lengyel elnök nem csak ceremoniális hatalommal rendelkezik: ő a hadsereg főparancsnoka, és olyan vétójoga van a törvényhozással szemben, amit a lengyel alsóház, a szejm, csak háromötödös többséggel tud megtörni. Márpedig a szejmben a kormányzó PiS-nek nincs ilyen többsége.

Várhatóan lesz második forduló

   

A helyzet súlyát érzi a külföldi mainstream sajtó is, és össztüzet zúdítottak Dudára, és az elnökválasztást egyenesen azzal hozzák összefüggésbe, hogy a lengyelek „most döntik el, hogy a magyar utat választják-e”. Az erősen propagandaszerű közlések hátterében két ok húzódik meg.

Az egyik, hogy a legutóbbi felmérések szerint Duda 39-43 százalékos népszerűségnek örvend, Trzaskowski pedig 28-32 százalékosnak. Hasonlóan a szlovák államfőválasztáshoz, itt is legalább 50 százalékot kell elérnie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy ne legyen második forduló. Mivel erre nem nagyon mutatkozik esély, a liberális sajtó már most megágyaz a második forduló kampányának. A második körre július 12-én kerülhetne sor.

A másik ok természetesen az állítólagos magyar párhuzam felemlegetése. Olyan érvelések hangzanak és a nyugati sajtóban, miszerint a lengyel választások súlyát jól mutatja, hogy például Magyarországon ilyen személyi változásra nem is kerülhetne sor (mi azért hozzátesszük, hogy a két dolgot nem is lehetne összehasonlítani, a magyar államfőt nem közvetlen választással választják meg).

Harmincmillióan járulhatnak az urnákhoz

Földrengésszerű politikai változást Trzaskowski győzelme ugyan nem hozna, de hatalmas propagandafegyvert jelenthetne a mainsream kezében, amely végre így fogást találna a lengyel kormánypárton. Új frontok nyílnának meg a Visegrádi Négyekkel szemben, amely az uniós közel kétezermilliárd eurós gazdasági csomag elosztásában komoly érdekérvényesítő szerepet játszik, aminek Németország és Franciaország láthatóan nem örül.

Vasárnap reggel hét órától tehát este 21 óráig 27 230 választóhelységben 30,2 millió választásra jogosult lengyel állampolgár adhatja le a voksát. 374 ezren külföldről szavaznak. Az első exit-poll eredményekre este, az urnazárást követően lehet számítani.

A legtöbb felmérés 60 százalék körülire saccolja a részvételi arány, amely viszonylag magasnak mondható: a legutóbbi, öt évvel ezelőtti választáson a szavazatra jogosulta 49 százaléka járult az urnákhoz. A valaha mért legjobb részvételi arányt 1995-ben jegyezték fel, akkor a választók 65 százaléka szavazott.

A jelöltek között a fenti két legesélyesebben kívül ott van még Szmyon Holownia, liberális katolikus újságíró (11 százalékos jósolnak neki), Krzysztof Bosak, a radikális nemzetiek és az újliberálisok Konföderáció   nevű koalíciójával a háta mögött a szavazatok 8 százalékára van kilátása. Öt százalékot jósolnak a Lengyel Parasztpárt elnökének és jelöltjének, Wladyslaw Kosiniak-Kamysznak, négy százalékot pedig Robert Biedron baloldali képviselőnek és melegjogi aktivistának.

Körkép.sk