Marcell
  • HUF: 345.38
  • USD: 1.18
  • 20 °C
  • 30 °C
Külügyek

Hatalmas pofont kapott az iráni atomprogram a nukleáris létesítmény elleni szabotázzsal (Körkép-háttér)

Egy eddig ismeretlen rebellis csoport jelentkezett be az iráni atomlétesítmény ellen merényletért

Nyitókép forrása: nytimes.com

 

Néhány nappal ezelőtt robbanás rázta meg Irán egyik földalatti urándúsító telephelyét Natanzban. Bár nehéz megmondani, pontosan milyen mértékű kárt szenvedett a létesítmény, tény, hogy egy nappal később Teherán ideges hangvételű levelet írt Josep Borrelnek, az EU külügyi vezetőjének, amelyben lényegében az atomalku felmondásával fenyegetőzött – ismét.

Hirdetés(x)

 

Ebből azonban az is kiderül, hogy a robbanásban fájdalmas károkat szenvedhetett az az iráni atomprogram, amely az EU által megmenteni igyekezett atomalku szerint nem is létezik.

Hirdetés(x)

 

Csütörtök hajnalban robbanás rázta meg Irán egyik legfontosabb nukleáris létesítményét Natanzban. A helyszíni fotók tanúsága szerint tűz is pusztított az épületben, a károk azonban csak felszíninek tűnnek.

 

Natanz az iráni atomprogram egyik kiemelt és legnagyobb helyszíne, itt építik azokat az új, IR-9-es centrifugákat, amelyekkel akár ötvenszer gyorsabban dúsítható az urán. Három hatalmas csarnokában több tízezer centrifuga sorakozik.

 

A Földön fellelhető természetes urán több mint 99 százalékban 238-as tömegszámú, és kevesebb, mint egy százalékban 235-ös. Az előbbi jó neutronelnyelő, ezért láncreakció létrehozására alkalmatlan. Ahhoz, hogy a természetes uránból bombát vagy atomreaktort lehessen építeni, a 235-ös részarányát 3-4 százalékra kell növelni. Lényegében ez az aránynövelés az urándúsítás.

Az urándúsítás egyik módja a centrifugálás. Mivel a 235-ös izotóp könnyebb a 238-asnál, ezért a centrifugálás során elkülönülnek egymástól. A folyamathoz cseppfolyósított hidrogén-fluoridot használnak, ami gáz halmazállapotú urán-hexafluoridot hoz létre. A szilárd anyagnál könnyebben kezelhető gáz halmazállapotú uránt bevezetik a centrifugába, ami a gravitációs gyorsulás ezerszeresével különítik el a 235-ös izotópot tartalmazó hexafluoridot, amit újra és újra, akár több ezerszer centrifugálnak, hogy mindig egy kicsivel több 235-ös uránt tartalmazzon a gáz. A folyamat idő- és technológia igényes, egy-egy urándúsító létesítményben több ezer centrifugát is használhatnak. A natanzi létesítmény a korábbiaknál hatékonyabb centrifugákat gyártott.

 

Teherán megint a Washington – Tel-Aviv – tengelyt sejti a háttérben

 

Az iráni közszolgálati média a robbanás hírének közlésekor nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Irán „átgondolja a stratégiáját, ha bármi jelét tapasztalja, hogy a cionista rendszer (Izrael – a szerk.) vagy az Egyesült Államok ily módon átlépte a vörös vonalat” – vagyis ha ők követték el a támadást.

 

Irán gyanakvása nem véletlen, a múltban került már sor atomprogramja elleni támadásra amerikai-izraeli koprodukcióban. A mostani robbanás helyszíne éppen annak a fűtőelem-ellátó és rakétatároló létesítménynek a szomszédságában van, ahol korábban az Egyesült Államok és Izrael közösen a modern történelem legkifinomultabb kibertámadását hajtotta végre: feltörték a berendezések irányító egységét, és túlpörgették a centrifugákat. Több mint ezer szerkezet ment tönkre, az iráni atomprogramot pedig évekre visszavetették.

 

A BBC térképe: Sárga kerettel jelölve a robbanás helyszíne. Tőle délre látható az a gyárterület, amely ellen egykor az amerikaiak és az izraeliek kibertámadást hajtottak végre. Forrás: BBC.com

 

Új rebellis csoport a láthatáron?

 

A BBC közlése szerint azonban ezúttal mások állhatnak a háttérben. A brit közmédia iráni szerkesztősége egy levelet kapott egy eddig ismeretlen csoporttól, amely felelősséget vállalt a támadásért. Azt állítják, hogy iráni disszidensekből álló, „A Haza Gepárdjai” nevű csapatuk szándékosan a natanzi telephely felszínét támadta, hogy az iráni kormány ne tagadhassa le a támadást.

 

Persze, a levél és tartalmának hitelességét jelenleg lehetetlen megállapítani. Tény azonban, hogy a károk jelentősek lehetnek. Javad Zarif iráni külügyminiszter a robbanás másnapján levelet küldött Josep Borrel uniós külügyi biztonságpolitikai főképviselőnek, amelyben azzal vádolta meg Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot, hogy nem teljesítik az iráni atomalku rájuk eső részét.

 

Korábban pedig azzal vádolta meg az új atomalkuban részt vevő országokat (a fenti három, plusz Oroszország és Kína), hogy „azért nem tesznek eleget a vállalásaiknak, mert képtelenek kivédeni az Egyesült Államok megfélemlítési politikájának”.

 

Mi lesz az iráni atomalkuval?

 

A vádaskodó hangnem hátterében az áll, hogy az egyezményt fenntartó országok nemrég „vitarendezési bizottság” elé idézték az iráni felet, hogy adjon magyarázatot arra, miért szegte meg az urándúsításra vonatkozó korlátozásokat.

 

Az iráni atomalku egy 2015-ben létrejött nemzetközi szerződés, amely az Egyesült Államok jóváhagyásával ismét bekapcsolta az addig embargó alatt lévő Iránt a nemzetközi kereskedelem véráramába. Donald Trump 2016-ban megválasztott amerikai elnök folyamatosan nemtetszésének adott hangot, ugyanis úgy vélte, hogy Irán nem tartja be az alku rá eső részét, vagyis az atomprogramja leállítását. Trump 2018-ban felmondta az atomalkut, ám néhány európai ország, illetve Oroszország és Kína külön megállapodás keretében igyekeznek megmenteni az egyezményt – leginkább azért, mert jelentős gazdasági érdekeltségeik vannak Iránban, például ott van a piaci árnál olcsóbb kőolaj. Az iráni atomalku engedélyezi a centrifugák építését, de korlátozza az előállított dúsított urán mennyiségét.

 

Mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy Iránnak esze ágában sincs korlátok közé szorítani atomprogramját, az új helyzet akár az atomalku bukását is jelentheti. Kérdés, hogy Irán meddig mer elmenni. Az atomalku felrúgása ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását jelentené, hogy újra szankciókat vezessenek be Teherán ellen. Visszaállna tehát a 2015 előtti állapot.

 

Elvileg Oroszország megvétózhatná a szankciókat, de nem fogja: jelenleg Moszkva is azon dolgozik, hogy olyan nemzetközi nukleáris egyezmények szülessenek, amely Amerikán és Oroszországon kívül más országokra (Kína, India Pakisztán) is vonatkozik. Így ez számára részben stratégiai kérdés is.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket