Konzulátusoktól a fenyegető hadgyakorlatig: egyre feszültebb a helyzet az USA és Kína között

Nyitókép forrása: investingmatters.co.za

Az elmúlt napokban nagyot nőtt a Kína és az USA közti feszültség, és egyelőre egyáltalán nem látni a szándékot az eszkaláció elkerülésére. Ezekben a percekben Kína egy Tajvan elleni inváziót szimulál kiterjedt katonai gyakorlat keretében, az Egyesült Államok pedig hadihajókat rendelt a Dél-kínai-tengerre. Tajvan nyílt katonai konfliktustól tart.

Kémtevékenység

A mostani válság előzményei még júniusra nyúlnak vissza, de az elmúlt pár nap eseményei hozták felszínre a feszültséget. Az amerikaiak pénteken három kínai származású személyt letartóztattak. A vád hivatalosan vízumcsalás, a háttérben azonban a kínai konzulátusok közreműködésével elkövetett kémtevékenység gyanúja lehet. Az FBI 25 amerikai nagyvárosban vizsgálódik.

   

Csütörtökön az FBI ugyanezen vád miatt adott ki elfogatóparancsot egy negyedik személy, bizonyos Juan Tang nevű kutató ellen is, aki a hatóságok elől a San Francisco-i kínai konzulátuson talált menedékre még június végén. A kínaiak természetesen nem adják ki Tangot az amerikaiaknak. Az FBI szerint Tang 2019 októberében, vízumkérelmekor elhallgatta, hogy szolgált a kínai hadseregben – az amerikai nyomozóiroda szerint Tang a kínai légierő tisztje.

Konzulátusok bezárása és a koronavírus-vakcina

Közben az Egyesült Államok három napja felszólította Kínát, hogy 72 órán belül zárja be és számolja fel houstoni konzulátusát. Még a hivatalos bejelentés előtt a konzulátus udvarán elkezdték a kényes dokumentumok elégetését. Washington azzal indokolta a döntést, hogy a konzulátus érintettsége mellett két kínai férfi hackertámadást intézett amerikai, európai és ázsiai vállalatok, köztül koronavírus-vakcinán dolgozó laborokat számítógépes rendszerét támadták meg.

Tegnap pedig Peking ugyanennyi időt adott az USA-nak, hogy felszámolja az USA csengtui konzulátusát, amit aztán a kínai rendőrség nagy erőkkel körbe is vett.

Az amerikai gazdasági érdekek legnagyobb kihívója

Az FBI igazgatója két hete cseppet sem kertelve nyilatkozott a sajtónak, kijelentve, hogy szerény megítélése szerint az amerikai gazdasági érdekekre leselkedő legnagyobb veszély a kínaiak kémkedése. Említést tett arról is, hogy a kínaiak egyre agresszívabban próbálnak lenyúlni amerikai műszaki-technológiai fejlesztéseket és anyagi vagy nem anyagi módszerekkel próbálnak nyomást gyakorolni amerikai választott tisztviselőkre is.

Hogy érzékeltesse a helyzet komolyságát, azt is elmondta, hogy napjainkban minden tizedik órában indul egy új nyomozás Kínával kapcsolatban az FBI-nál, és eddig 5000 folyamatban lévő elhárítási ügy van.

Hadgyakorlatra a válasz…

Szombatra a helyzet tovább fokozódott. Kína hadgyakorlatba kezdett, amelynek keretében Tajvan invázióját szimulálja a kínai népi hadsereg. Mindeközben az USA repülőgép-hordozókat vezényelt a térségbe. A tajvani külügyminiszter szerint veszélyesen nő a nyílt katonai konfliktus esélye, és emlékeztetett, minden nappal egyre gyakoribbá válnak a szigetország körüli kínai katonai manőverek.

Minden nap jelennek meg kínai repülőgépek Tajvan mellett. A külügyér szerint a helyzet fokozódni fog, mert Pekinget a világ nagyobbik fele most Hongkong és a koronavírus-járvány miatt bírálja, a gazdaság pedig veszélyesen be fog lassulni. De említhetnénk akár az indiai-kínai feszültséget a Himalája szirtjein.

A szakértők már új hidegháborúról beszélnek az USA és Kína között, miután a koronavírus-járványkor a két ország közti viszony fagypont alá süllyedt.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kína tervezett hadgyakorlatot tart, ráadásul egy hete még a tajvani hadsereg tartott gyakorlatot egy esetleges invázió kivédését szimulálva. Az első amerikai tengeri egységek pedig már a hét elején megérkeztek a térségbe: a USS Nimitz és a USS Ronald Reagan, a minap pedig néhány japán is ausztrál hadihajó is csatlakozott.

Sok a változó, nehéz megjósolni, meddig fajul a helyzet

Az eszkalációnak a kínai nacionalista sajtóorgánumok és kommentátorok már hónapokkal ezelőtt elkezdtek megágyazni, Tajvan erőszakos „visszafoglalását” követelve az újságok hasábjain. Ám a dolog nem ennyire egyértelmű.

Az a forgatókönyv inkább tűnik jelenleg valószínűbbnek, hogy Peking a mostani válsággal próbálja elterelni a figyelmet a perifériáján zajló problémákról: Himalája, ujgurok, Hongkong és a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetecskéi. Egy következő elképzelés szerint a tajvani kormányt akarják meggyengíteni, hogy tárgyalásokra kényszerítsék a „két Kína” összeolvasztásáról.

Olyanok is vannak, akik szerint Peking Trumpot teszteli: hajlandó-e az amerikai elnök a kurdokhoz hasonlóan a tajvaniakat is magukra hagyni? (A válasz egy nagyon valószínű nem, mert Tajvannak kulcsszerepe van Kína kordában tartásában és Kelet-, illetve Délkelet-Ázsia befolyásolásában – a szerk.)

A helyzeten nem sokat segített, hogy még tavaly az amerikaiak aláírták Tajvannal azt a szerződést, amelynek keretében a szigetország 66 F-16-os támadó vadászgépet és több mint 100 darab M1A2T Abrams típusú tankot vásárol az amerikaiaktól – példátlan nagyságú összegben.

Közben Kína is nagy lendülettel fegyverkezik. Tajvan több száz, vagy több ezer kínai rakéta célkeresztjében van, Peking pedig nagy erőkkel fejleszti atomütőerejét és hadiflottáját.

Az ördög tehát nem alszik, és sokan attól tartanak, a most zajló kínai hadgyakorlat váratlanul éles bevetéssé alakul, és elfoglalhatják a Tajvan körüli kis szigeteket.

Körkép.sk