Belorusszia forrong – Lukasenka: Itt nem lesz Majdan, bárki bármennyire is szeretné

Nyitókép forrása: cnbc.com

Több ezer embert vettek őrizetbe Fehérorszországban a választások eredményébe belenyugodni nem akaró ellenzékiek tüntetései során. A rendőrség nem bánt éppen kesztyűs kézzel a demonstrálókkal, Európa utolsó diktátora, a hatodszor is újrázó belorusz elnök, Alekszandr Lukasenka birkáknak nevezte a tüntetőket és cseh „bábmestereket” emlegetett.

A fehérorosz választási bizottság előzetes eredményei szerint Luksenka 80,274 százalékkal nyerte a vasárnapi belorusz elnökválasztást, ellenfele és fő kihívója, Szvetlána Cihanovszkaja 9,9 százalékot kapott. Hétfőn azonban jelezte, ő és hívei nem nyugodnak bele az eredménybe, és minimum azokban a választási körzetekben újraszámlálást akarnak kezdeményezni, ahol problémák merültek a szavazás folyamán.

   

„Cseh bábmesterek”

Ezzel azonban még nincs vége: a 37 éves tanárnő köré csoportosuló ellenzéki erőtér tárgyalásokat akar kezdeni a hatóságokkal a „hatalom békés átadásáról”. Más szavakkal „bársonyos puccsot” hajtanának végre. Aligha meglepő, hogy Lukasenka nem hagyja annyiban a dolgot.

Az újraválasztott belorusz elnök kijelentette, „megfelelő választ fog adni” az ellenzék követléseire, de azt is hozzátette:

„Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot (…) Itt nem lesz Majdan, bárki bármennyire is szeretné”

mondta, utalva a 2014-es ukrán forradalomra, amely Moszkva „baráti” kijevi elnökének meneküléséhez vezetett. Ezután más országokat is megvádolt a tüntetések szervezésével, mint mondta, más országok külföldről, Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból „irányították” a vasárnap, eredményhirdetés utáni „erőszakos” tüntetéseket.

„Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy hívja utcára a népet és követelje a hatalom átadását”

mondta.

„This is what elections in Belarus look like.”

Clashes between police and protesters erupted in Minsk after Belarus President Alexander Lukashenko claimed a sweeping victory for a 6th term. More @business: https://t.co/9eG8V8ObkU #Минске #Беларуси pic.twitter.com/p6KFYauOv2

— Bloomberg QuickTake (@QuickTake) August 10, 2020

Az aligha kétséges, hogy Lukasenka befolyásolta a választásokat. Fajsúlyosabb ellenfeleit ezúttal is bebörtönözte, az országos médiából az ellenzék kiszorult. 26 éves regnálása alatt eddig négyszer vetült rá komolyabban a politikai gyilkosság megrendelésének gyanúja, ez már önmagában sokat elárul.

A nem állami megrendelésű felmérések 70 százalékot adtak Cihanovszakajának, és csak 10 százalékot Lukasenkának. Ha ennek csak töredéke is igaz, az azt jelenti, hogy a 26 öve töretlen hatalommal uralkodó fehérorosz elnök pozíciója veszélyesen meggyengült, és Belorusszia egy lépéssel közelebb kerül a posztkommunista érához.

Kommunisták ellen, a kommunisták után

Lukasenkát először 1994-ben választották meg elnöknek. Sokan úgy tartják ez volt Fehéroroszország leghitelesebb választása. Egy mezőgazdasági üzem vezetőjeként, populista, program nélküli és korrupcióellenes retorikával jutott hatalomra a kommunisták jelöltjével szemben. Végül azonban a kommunista program gerincét vette át: a privatizációt egy-két éven belül leállította, szovjet mintájú gazdaságot kezdett el építeni néhány tucat állami óriásvállalatra alapozva. Hatalmának három aranyszabálya az oroszokkal való jó viszony, a szovjet mintájú gazdaság és a politikai elnyomás volt.

Fehérorszország helyzete elvileg tarthatatlan lenne, ha nem állna mögötte a nagy testvér Moszva, amely bagóért szállít(ott) neki olajat és földgázt, amelynek egy részét Minszk jó piaci áron adhatta tovább nyugatra. Az állami vállalatok termékeit mind Oroszország vásárolja meg, nyugatra érdemben csak finomított műtrágya kerül. Más szavakkal: ha Moszkva akarja, Minszkben lekapcsolja a villanyt.

Lukasenka helyzete azonban az elmúlt tíz évben megroggyant: a 2008-2009-es válság során nem csak ő, hanem mecénása, Oroszország gazdasága is megroppant. Nem csoda, hogy Lukasenka az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítséget – amit Moszkva valószínűleg sosem bocsát meg neki. 2014-ben aztán Oroszország elhúzódó háborúba keveredett Ukrajnával  a majdani forradalmat követően, megszorultak a lehetőségei, miközben az olajár tovább esett.

Lukasenka pedig egyre asszertívebben kezdett viselkedni: kritizálta Moszkvát, amiért az megvonta tőle kedvezményes nyersanyagforrásait. Az egyetlen terület, ahol megmaradt a régi összhang Minszk és Moszkva között, az a katonai stratégia. Lukasenka ugyanis pontosan tudja, hogy ha borul a hatalmi rend Fehéroroszországban, akkor neki nem nagyon lesz maradása. Így ha kelletlenül is, de elviseli az orosz béklyót.

Körkép.sk