Lukasenka megint bekeményített, célkeresztbe kerültek a tüntetők, a szervezők és a sztrájkolók

Nyitókép forrása: abcnews.com

Felpörögtek az események Fehéroroszországban. Lukasenka, Európa utolsó diktátora minden jel szerint még egy próbát tesz, hogy hatalmát valahogy meg-, esetleg átmentse a tüntetéshullámoktól. Az Európai Unió közben szankciókat kíván kiróni egyes belorusz személyekre a tüntetők elleni brutális fellépés miatt, de ennél többre láthatóan nem futja. És érkeznek a vészjósló jelek is, amelyek elhúzódó válságra utalnak.

Az elmúlt napok eseményeiből akár még oda is fejlődhetett volna a cselekmény, hogy Lukasenka megtörik az országos tüntetések és az országos szintű sztrájkok alatt, és lelép, vagy legalábbis, korlátozza saját hatalmát.

Ehelyett másfél héttel az első tömegtüntetés után a választási bizottság bejelentette, hogy Lukasenkát két hónapon belül hivatalosan is beiktathatják elnökként. Az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztin pedig nyilatkozatban számolt be arról, hogy fehérorosz kollégájával, Roman Golovcsenkóval a két ország gazdasági és politikai együttműködésének elmélyítéséről tárgyaltak. Más szavakkal: dolgoznak a két ország unióján, amely Moszkva szempontjából semlegesítené annak veszélyét, hogy Fehéroroszország nyugati gravitációs vonzásba kerüljön.

   

Zárt ajtók mögött tárgyalta meg amerikai és észt kezdeményezésre a belorusz helyzetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, amelyen nem meglepő módon kijelentette, hogy Fehéroroszország belső ügye nem lehet téma a BT-n.

Oroszország mindemellett továbbra is nem konkretizált „külső hatalmak beavatkozásáról” beszél, bár egyelőre azt is leszögezi, hogy nem tartja szükségesnek, hogy beavatkozzon „Fehéroroszország” mellett.

Szlovákia és a V4

És amint megfogalmazódott Oroszország hivatalos álláspontja, a szlovák ruszofil ellenzék is nyilatkozatot tett közzé. Robert Fico szerint Szlovákiának nem szabadna beavatkoznia Fehéroroszország belügyeibe. Persze, ez csak politikai hatásvadászat: az egykor Franciaországot és Németországot kritika nélkül kiszolgáló exkormányfő azt a hatást próbálja kelteni, mintha a jelenlegi kormány be akarna avatkozni.

Valójában Szlovákia egyelőre tartja magát ahhoz, amit a nemzetközi lehetőségek megengednek: elítélte a tüntetőkkel szembeni brutális fellépést, és támogatja a szankciók elfogadását. Sőt, a visegrádi országok kormányfői közös nyilatkozatukban nem csak a brutális rendőri fellépés felhagyására szólították fel Lukasenkát, de a külföldi hatalmakat is önmérsékletre intették.

Az EU szankciókat fogad el, ám nem egy egész országgal szemben, csupán néhány személyt tesznek fekete listára. A tüntetők tehát hivatalosan magukra maradtak, a fehéroroszoknak egyedül kell kivívniuk a változást, ha valóban akarják.

Lukasenka kemény offenzívát hirdetett

Szomorú hír, hogy a tüntetők elleni erőszaknak szerdától már három halálos áldozata van. A minszki katonai kórházban életét vesztette az a fiatalember, akit a rendőrség még augusztus 11-én lőtt le. Minden jel szerint nem ő lesz az utolsó áldozat.

Miközben a belorusz kormány egyre magabiztosabban tárgyal Moszkvával, Alekszandr Lukasenka szerdán parancsot adott a rendőrségnek a tüntetések felszámolására, a titkosszolgálatoknak a tüntetések szervezőiek azonosítására és megfigyelésére, a határok ellenőrzését pedig szigorították. Szerdán tüntetőket és sztrájkolókat egyaránt letartóztattak.

Mindenkinek érdeke, hogy senki sem avatkozzon be

Az ellenzéki vezérnek kikiáltott Szvetlana Cihanouszkaja egy politikai átmenetet elősegítő koordinációs tanács létrehozását javasolta, ám továbbra is kitart amellett, hogy Lukasenka „elvesztette minden legitimitását”. Beszédes azonban, hogy a tüntetések kezdetén szintén az utca oldalán álló, ellenzéki Liberális Demokratapárt vezetője rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, hogy létrehozzon egy Fehérorosz Népi Hazafias Mozgalmat, amely a lehető legszorosabb orosz-fehérorosz együttműködésért kíván majd harcolni. Ezzel egyébként a Moszkvával bizonyos távolságot tartó Lukasenka két tűz közé szorulhat.

Hogy kell érteni a történteket? Egyetlen külföldi ország sem kíván beavatkozni Fehéroroszország sorsába. Az EU retteg egy újabb ukrán válságtól, és igyekszik tiszteletben tartani, hogy a fehérorosz lakosság többsége egyébként kétségkívül közeli baráti viszonyra törekszik Oroszországgal. Sem Amerika, sem Lengyelország nem akarja olyan helyzetbe kényszeríteni Oroszországot, ami eszkalálná a helyzetet.

Fehéroroszországban minden jel szerint belpolitikai változások fognak majd történni. Ha ezzel ugyan nem is elégszenek meg a tüntetők, Oroszország, az EU és Amerika is elégedetten dől majd hátra, hogy elkerültek egy olyan konfrontációt, ami per pillanat egyáltalán nem állt érdekükben.

Körkép.sk, Reuters.com, GeopoliticalFutures.com