Kelet-európai gázjátszmák, török kutyaszorító és az óvatoskodó Európa

Nyitókép forrása: dailysabah.com

A török Fatih geológiai kutatóhajó 320 milliárd köbméter földgázt tároló lelőhelyet fedezett fel a Fekete-tengeren, jelentette be Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken (augusztus 21.). A felfedezéssel kapcsolatban még sok a kérdés, de az borítékolható, hogy új lendületet ad majd a török terjeszkedő energiapolitikának. Miért fontos a tegnapi bejelentés és milyen kihívásokat hordoz magában? Körkép-ellezmés.

Török energiafüggőség és az erős feltételes mód

Százhetven kilométerre a Fekete-tenger észak-törökországi partvidékétől 320 milliárd köbméternyi földgázra bukkant  a Fatih kutatóhajó az úgynevezett TUNA 1 nevű kutatási területen. A hely közvetlenül a román fennhatóság alatt lévő, legnagyobb fekete-tengeri lelőhely, a Neptun szomszédságában.

   

A TUNA készletei 3500-4000 méteres mélységben találhatók. Ha piacképes költségek mellet kitermelhető az energiahordozó, és évente legalább 10 milliárd köbmétert sikerül kinyerni, akkor Törökország földgáz-szükségletének ötöde biztosítva lenne 32 évre. A bányászat legkorábban 2023-ban kezdődhetne meg.

De ez egyelőre egy nagyon erőteljes „ha”, ugyanis a földgáz elhelyezkedéséről, kitermelési költségeiről még semmit sem tudni, a lelőhely nagysága pedig nem teszi lehetővé, hogy Törökország regionális energiacsomóponttá váljon. Hogy miért jelentette be Erdogan mégis a nagy felfedezést?

Török kutyaszorító

Törökország nehéz gazdasági helyzetbe került már jóval a koronvírus megjelenése előtt is. A török líra árfolyama elszállt, elképesztő ütemben értékelődött le, miközben a hazai vállalatok nagy része külföldi valutában vett fel irdatlan mennyiségű kölcsönöket.

Ez a hatalmi pozíció lehetőségét magukban hordozó gazdaságokban nem szokatlan, ám Törökország a világ minden másik feltörekvő gazdaságánál gyorsabban élte fel tartalékait. Mára oda jutott, hogy a költségvetési hiány nagysága 16 milliárd dollárra rúg. A líra pedig további leértékelési nyomás alatt volt.

Ezen a helyzeten kissé ellentmondásos módon a tegnapi bejelentés csak rontott. Leginkább azért, mert előrevetítette Törökország és az érintett uniós tagállamok közti feszültség fokozódását. Az új lelőhely új lendületet is fog adni a török földgáz-feltárásnak, amelynek célkeresztjében újabban Ciprus vitatott fennhatóságú vizei vannak.

Ciprus környékén Törökország a régi riválissal, Görögországgal áll szemben, Görögország oldalán azonban ott áll Franciaország is, amely haditengerészeti egységeket is küldött a Földközi-tenger keleti részébe ellensúlyozva a török erőfölényt.

Hosszútávon azonban más a helyzet. Az energiára kiéhezett török gazdaság évente több mint 12 milliárd dollárt költ földgázimportra. Legfőbb beszállítója Azerbajdzsán (az összes import 33 százaléka származik innen), Katar és Oroszország, kisebb részt Irak és Irán.

Törökország azonban Kaukázus kérdésében Oroszországgal szemben helyezkedik el – nem is csoda egyébként, hogy az elmúlt egy évben az orosz földgázimport 62 százalékkal esett vissza, és ez csak részben magyarázható a koronavírus-járvánnyal.

Gázjátszmák: Elindult a marakodás a Ciprus körüli földgáz-lelőhelyekért. Törökellenes szankciók jöhetnek

Óvatoskodó Európa

A török energiapolitikai terjeszkedés egy újabb olyan kérdés, ami ha nem is osztja meg Európát, az eltérő érdekek miatt nem születik elég egyértelmű vagy hátorozott álláspont.

Angela Merkel és Emmanuel Macron egy nappal korábban, augusztus 20-án történt találkozójuk után arról beszéltek, hogy „nem fogadják el a más uniós tagállamok szuverenitása ellen elkövetett támadásokat”. Hogy ez pontosan miben merül ki, nem lehet tudni, a nyilatkozat valószínűleg inkább célozta Görögország lenyugtatását, mint Törökország megfeddését.

Macron és Merkel ugyanakkor a nemzetközi jog betartását hangsúlyozta, a nemzetközi jog európai értelmezése szerint pedig nemrég a török geológiai kutatóhajók görög felségvizeken végeztek próbafúrásokat.

Mozgolódás a Mediterránon: A fanciák hadihajót küldenek a görögök támogatására Törökország ellenében

Görögország Fehéroroszországgal vont párhuzamot, és Ankara ellene uniós szankciókat sürget,e egyúttal kettős mércével vádolta meg Brüsszelt.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pénteken két különböző esetről beszélt a fehérorosz-török párhuzamra reagálva. Franciaország és Ausztria teljes támogatásukról biztosították Görögországot, miközben az EU soros elnökségét ellátó Németország óvatosabb nyilatkozatot fogalmazott meg. Nem véletlenül: Törökország bármikor „bevetheti” azt 3 millió szíriai menekültet, akik eredetileg Nyugat-Európába akartak eljutni a múlt évtized derekán – és valószínűleg most is kapnának az alkalmon, ha Ankara megnyitná a nyugati határokat.

Egyébként Németország, Spanyolország, Olaszország és Magyarország hasonlóan óvatos retorikával a „diszkrét diplomácia” eszközében látja a helyzet megoldását.

Szijjártó: Az nem jó érzés, ha valakinek a barátai rosszban vannak

Körkép.sk