Nyitókép forrása: cnbc.com
A héten több tucat ellenzéki aktivistát, politikust, tüntetésszervezőt vagy tüntetőt tartóztattak le Fehéroroszországban, a megmozdulások azonban nem csillapodtak. Változatlan az erőegyensúly Alekszandr Lukasenka és az ellenzék között, de Oroszország és az Európai Unió között egyre nagyobb a nézeteltérés a minszki események miatt.
Csütörtökön az uniós tagállamok képviselői zárt ajtók mögött tárgyaltak többek közöt Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszterre az ország helyzetéről. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy Lukasenka kérésére egy rendvédelmi különítményt állított fel, amely a védelmére siet, amennyiben az fehérorosz elnök úgy kívánja.
A szakértők szerint a különítmény valószínűleg nem kerül bevetésre, de a Kreml már most is elég jelentősen beavatkozik Lukasenka pozícióját erősítendő: egymilliárd dollárnyi belorusz adósságot finanszíroztak át. Lukasenka helyzetét a tüntetéseknél már csak a sztrájkok gyengítik jobban, jelentések szerint az ország GDP-jének 27 százalékát kitermelő 30 nagyvállalat dolgozói mind csatlakoztak a munkabeszüntetésekhez.
A barátom barátja az ellenségem
Egyre nő a feszültség a NATO-n belül, és az utóbbi időben elég sok aggasztó hír érkezik a szövetség belső ügyeiről. Nem véletlen, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint is inkább a belső problémák jelentenek kihívást, nem pedig az olyan külső események, mint a fehéroroszországi belpolitikai válság.
A helyzet annál is inkább komolynak tűnik, hogy csütörtökön Stoltenberg Angela Merkel német kancellárral egyeztetett, és két ügyről biztosan egyeztettek. Az egyik az amerikai döntés, hogy harmadával csökkentik a Németországban állomásozó amerikai katonák számát. A lépést többféle képpen értelmezik. Egyesek szerint ez Trump büntetése Németország számára, amiért nem növelte a GDP 2-re védelmi kiadásait, ahogy azt ígérte (Berlin még csak 1,38 százaléknál jár).
A másik értelmezés szerint megroppant Trump elnöksége miatt a nyugati liberális demokráciák egysége. Ez annyiban sántít, hogy az éremnek másik oldala is van: Németország Oroszországgal összefogva megépítette az Északi Áramlat 2-t, amivel veszélyesen kiszolgáltatta Közép-Kelet-Európát az orosz gázfegyvernek – legalábbis az USA erről meg van győződve.
A másik, talán még ennél is nagyobb súlyú ügy Görögország és Törökország egyre látványosabb szembenállása a Földközi-tengeri gázlelőhelyek kapcsán. A két NATO tag közötti elmérgesedő vitában Németország próbál közvetíteni, csakhogy közben a franciák katonai jelenlétükkel a görögök mellett foglaltak állást, az USA pedig nemrég Törökországgal tartott közös hadgyakorlatot a görög-francia mozgolódásra válaszul – legalábbis a CNBC szerint.
A fehérorosz válság most a NATO legkisebb problémája…
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Alekszandr Lukasenka fehéroroszországi tüntetések gázjátszmák görög-török konfliktus Körkép-elemzés külügy NATO
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
