Virág
  • HUF: 361.00
  • USD: 1.19
  • 0 °C
  • 4 °C
Külügyek

Nő a francia befolyás a Közel-Keleten, Macront az új libanoni kormány keresztapjaként emlegetik (Körkép-elemzés)

A franciák által választott új libanoni kormányfőt az emberek csak a korrupt politikai elit "átmentőjének" tartják

Nyitókép forrása: 20min.ch

 

Emmanuel Macron francia elnök keményen dolgozik azon, hogy országa befolyása a Közel-Keleten ismét a régi fényében tündököljön. A görög-török vitában Görögország pártjára állva hadihajókat küldött a Földközi-tenger keleti végeibe; szerdán pedig Irakban tesz/tett látogatást, ahol az iraki és kurd vezetőkkel fog tárgyalni. És ott van Libanon, ahol szó szerint a készülő új kormány keresztapja lesz.

 

Macron a politikai földindulást is okozó bejrúti robbanást követő második látogatásán Libanon hivatalos függetlenné válásának 100. évfordulóját ünnepelte meg Bejrútban. Első látogatásakor kemény ultimátumot adott az akkor már összeomlás szélén álló libanoni kormánynak: mire legközelebb jön, új, szalonképes kabinetnek kell állnia, amely jogosult lehet külföldi pénzügyi és nem anyagi jellegű segélyekre.

 

Változás nincs, átmentés van

 

A libanoni kormány azóta felbomlott, Macron nyomására pedig Musztafa Adibot kiáltották ki új kormányfőnek, aki jelenleg német nagykövetként ténykedett. A dolog azonban elég egyértelmű: az ország három fő hatalmi súlypontja elfogadja ugyan Adib jelölését, de a széles néprétegek elutasítják.  Macron választását nem tekintik sem valódi sem hiteles változásnak. Az emberek egy jelentős része úgy érzi, Adib csak az eddig zsákutcába vezető, korrupt politika átmentését szolgálja majd.

 

Nem megalapozatlanul. Adib ugyanis Najib Mikati egykori miniszterelnök kabinetfőnöke volt, így őt is a korrupcióval vádolt uralkodó osztály szerves részeként tartanak számon.

 

Macron azonban nem csak azért látogatott el Bejrútba, hogy a kerek évfordulót ünnepelje meg, hanem hogy az új „hiteles” kormánynak kemény feltételeket és feladatokat szabjon, kikövetelve azokat a reformokat, amelyek nélkül a nemzetközi közösség nem nagyon nyújtana pénzügyi támogatást. Főleg nem egy olyan kormánynak, amely nem elkötelezett a reformok iránt, és főképp, az első adandó alkalommal megcsapolja az ország gazdaságának szánt külföldi dotációkat.

 

A keresztapa keze is meg volt kötve

 

Macront első bejrúti látogatásakor szinte megváltóként üdvözölték az elkeseredett bejrútiak. Mára sokan úgy vélik, hogy egy olyan személyt segített hatalomra, akire azért esett a választás, hogy ne veszélyeztesse a politikai elit érdekeit. Az biztos, hogy Macron nevét adta az új libanoni kormányhoz, és a nyugati sajtó az új kabinet keresztapjaként emlegeti.

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a francia elnöknek sem volt nagyon sok választása. Az emberek akarata egy dolog, de a hatalmat birtokló három fő libanoni erőtér behatárolta a lehetőségeket.

 

A kormány leváltását kérték Macrontól a bejrútiak, a francia elnök szerint új kor nyitányát jelzi a robbanás

 

Az egyik ezek közül az Izraellel rendszeres fegyveres konfliktusokat viselő siíta Hezbollah. A szervezet Németországban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban terrorista szervetnek minősül. Ám Macron egyedüli európai országvezetőként kapcsolatot tart fenn a Hezbollah parlamenti frakciójának vezetőjével. Azt is érdemes tudni, hogy Hezbollahot tartják a jelenlegi politikai rendszer legfőbb védelmezőjének. A kormányellenes tüntetéseket rendszeresen fekete egyenruhába bújtatott hezbollahosok verték szét gyakorlott brutalitással.

 

A másik hatalmi erőtér a libanoni elnök körül alakult ki. A maronita keresztény (szíriai rítust gyakorló keleti kalotikus)  Michel Aoun, aki 1990-2005 között (a libanoni polgárháború végétől a szír hadsereg kivonulásáig) Franciaországban élt emigrációban (és a francia kormány védelme alatt).

 

És ott van a szunnita muszlim Szaad Hariri (a vélhetően Hezbollah által 2005-ben meggyilkolt korábbi miniszterelnök, Rafik Hariri fia) volt libanoni miniszterelnök (2016-2019), akit Franciaország közbenjárására engedtek szabadon a szaúdiak 2017-ben.

 

A három erőtér mögött pedig nagycsaládok, klánok állnak, akik a nagyhatalmak között evickélve gyakorolják a hatalmat és irányítják az országot. És most Macron olyan kormányfőt igyekezett választani, akit mindhárom csoport képes és hajlandó elfogadni.

 

Hilal Khashan: Több a kérdés, mint a válasz a bejrúti robbanás kapcsán

 

Gazdasági és társadalmi válság plusz koronavírus

 

A bejrúti robbanás kapcsán rengetegszer említik meg a sajtóban, hogy a gazdasági válságtól és koronavírus-járványtól szenvedő Libanonnak a teljes katasztrófához már csak egy ekkora, politikai földrengést is okozó, 200 emberéletet követelő tragédiára volt szüksége. Hogy milyen gazdasági nehézségeket kell elviselnie a libanoni lakosságnak?

 

Maga Szaad Hariri is azért volt kénytelen lemondani, mert kormánya idején a Nemzeti Bank fedezet nélkül adott hatalmas hiteleket libanoni pénzintézeteknek, a befektetőknek pedig teljesen irreális, 20 százalékos hozamot ígért be az állampapírok vásárlásáért cserébe. Az egész kártyavárként, vagy inkább piramisjátékszerűen dőlt be, és ma ott tartunk, hogy az országban 35 százalékos a munkanélküliség, a lakosság két harmada pedig a szegénységi küszöb alatt él.

 

Így már jóval érthetőbb Macron igyekezete is az új kormány „hitelességét” illetően: sem a befektetők, sem az IMF, sem az EKB nem adna hitelt sem pénzügyi segítséget egy olyan országnak, ahol ilyen magas szinten ilyen mértékű csalás megtörténhet. Pedig Bejrút egykor a régió pénzügyi központja volt.

 

Az infláció olyan mértékű, hogy az árak naponta emelkednek. Ezt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította.

 

Összefoglalva: a politikai elit korrumpáltsága és csalásai miatt nincsenek befektetők, összeomlott a bankrendszer, a koronavírus miatt pedig nullához közelít a turizmus forgalma.

 

És még egy fontos körülmény: Libanonban a legnagyobb az egy lakosra jutó menekültek száma, akiket egy félmilliós, menekültnek nem elismert palesztin közösség egészít ki.

 

Ilyen körülmények között már csak egy szikra kellett ahhoz, hogy egyre több szereplő érezze a változás szükségességét. De, mint fentebb írtuk, hiteles és valódi változásra nincs semmi garancia…

 

Bejrúti robbanás – A végzetes ammónium-nitrát szállítmány különös története

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket