Nyitókép forrása: reuters.com
Pár nappal ezelőtt Moszkvába utazott Viktar Chrenin fehérorosz védelmi miniszter, aki pénteken a TASS hírügynökség közlése szerint kijelentette, a „destruktív erők néhány olyan ország, mint Lengyelország, Csehország, Litvánia és Ukrajna támogatásával megpróbálták alkotmányellenesen megváltoztatni az államrendszert, de nem sikerült nekik az államhatalom hatékony fellépésének köszönhetően”. Nem Chrenin az egyetlen, aki ugyanígy nyilatkozott.
Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszter szeptember elején szintén Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után hasonlóképp nyilatkozott: Fehéroszországban Ukrajna-tjpusú szjnes forradalom zajlik, amit külföldről koordinálnak.
Lavrov erre dobott rá néhány lapáttal, hozzátéve, hogy azt állította, a tüntetéseket Ukrajnából finanszírozzák, és 200 olyan „szélsőségest” képeztek ki Ukrajnában, akik ma már Minszk utcáin segítik a tüntetőket.
Nem kérdés, hogy Oroszország igyekszik azt a hatást kelteni, hogy Fehororoszország számára ő az egyetlen megbízható szövetséges, jóllehet, Moszkvának kapóra jött a belorusz belpolitikai válság, mert a meggyengült Alekszandr Lukasenka elnök most kénytelen jobban fontolóra venni a két ország unióját – amit az oroszok által régóta szorgalmaznak, csak Lukasenka mindig kihátrált belőle.
Mindkét fent említett fehérorosz kormánytag olyan nyugati országokról tett említést, amelyek ma „hibrid háborút akarnak folyatatni Fehéroroszország ellen példanélküli politikai és gazdaság nyomásgyakorlással”. Sőt, Chrenin jelzésértékű módon Oroszországnak és Kínának mondott köszönetet a támogatásért.
A nyomás nem csökken Lukasenkán
Közben azonban az új, igazságos választások követelő tüntetések folytatódnak. Szeptember 1-jétől a megmozdulásokhoz csatlakoztak az online áruházak, bárok, kávéházak, szépségszalonok, nyomdák, nyelvoktató irodák. Szolidaritásból sokan közülük nem álltak munkába. A legtöbb tüntetőkhöz csatlakozó vállalkozás minszki székhelyű.
Az erőviszonyok már a politikai palettán is kezdenek eltolódni. Viktor Babariko, korábbi belorusz államfőjelölt és a Belgazprombank vezetője augusztus végén bejelentette, hogy „Együtt” néven új fehérorosz pártot alapít. Tervét Szvetlana Cihanouszkaja (az ellenzék vezéralakja) elnökválasztási kampányát vezető Koordinációs Bizottság is üdvözölte.
Az Európai Unió szankcióin kívül a Belorussziával szomszédos blati államok külön szankciós listát léptettek érvénybe, amelyen Lukasenka is helyett kapott. Vele együtt 30 fehérorosz tisztviselőt tiltottak ki a balti országokból, Észtország, Litvánia és Lettország pedig olyan energiaügyi együttműködést hoz tető alá, amelynek következményeképpen 2021-től már nem fognak fehérorosz áramot vásárolni (ezt az energia származási igazolásának bevezetésével kívánják elérni).
Lehullt a lepel Lukasenka rezsimjének sebezhetőségéről, már csak az oroszokra számíthat
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.