Marianna
  • HUF: 367.39
  • USD: 1.17
  • 9 °C
  • 13 °C
Külügyek

Merkel nyomás alatt: Navalnij megmérgezése elkaszálhatja az Északi Áramlat 2 projektjét

Az oroszok húzásai miatt a német politikai érdekek felülírhatják a projekt gazdasági előnyeit

Nyitókép forrása: hyrrietdailynews.com

 

Hatalmas nyomás alá került Angela Merkel az Oroszországot érintő ügyek miatt, és a kialault helyzet könnyen elkaszálhatja az Északi Áramlat 2 majdnem kész gázvezeték projektjét. A kormány konzervatívjai szerint Navalnij megmérgezése átírta az energiaprojekt sorsát, közben fehérorosz forradalom zajlik, a törökök fölgzálelőhelyeket tárnak fel, a világpiaci ár csökkenőben, a kereslet a legjobb esetben is csak stagnál és orosz ügynökök járnak Berlinbe gyilkolni.

 

Augusztus végén Navalnij megmérgezése kapcsán Angela Merkel német kancellár még azzal reagált a sajtó kérdéseire, hogy a Navalnij-ügyet nem szabad kapcsolatba hozni az Északi Áraml 2 energiaprojekttel. A minap álláspontja látványosan megváltozott, és a kancellárasszony szóvivője a sajtónak azt nyilatkozta, Merkel támogatja Heiko Maas külügyminiszter kijelentését, miszerint a történtek után át kell értékelni az Északi Áramlat 2 építését.

 

A pálfordulás nem véletlen, a geopolitikai érdekek lassan, de biztosan túlsúlyba kerülnek az üzleti érdekekkel szemben. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy minimum néhány évig Németország nem szorul rá az új gázfolyosóra.

 

Amerika szankciókat rótt ki

 

A Balti-tenger alatt húzódó új gázfolyosó közvetlen Oroszországból szállítana gázt Németországba. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a lépéssel Oroszország kezében veszélyesebb fegyverré válik a földgáz, amit esetleg közép-kelet-európai befolyása növelésére használna fel (értsd: könnyebb elzárni a gázcsapot zsarolás céljából például a lengyelek vagy az ukránok kárára, ha bevételei részét Moszkva Németországból garantáltan megkapja).

 

Az Egyesült Államok ezért szankciókat rótt ki projektben részt vevő vállalatokra. Ám egyedül csak a svájci Allseas vállalat vonult ki a projektvől, Heikop Maas német külügyminiszter pedig egy hónapja még Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen ítélte el az amerikai szankciókat. A helyzet györkerestül megváltozott Navalnij megmérgezésével.

 

A CDU-CSU konzervatívabb része a projekttel szemben foglalt állást, és erélyesebb fellépést sürget Oroszországgal szemben. Ugyanakkor a Moszkvával szorosabb kapcsolatra törekvő kisebbik kormánypárt, a baloldali SPD a projekt befejezése mellett érvel, mondván, hogy az USA is rengeteg kőolajat vásárol Oroszországtól, pedig viszonyuk közel sem rózsás.

 

A német orvosok azt feltételezik, hogy Navalnijt megmérgezték

 

Sok van az oroszok rovásán

 

Németország helyzete azonban merőben más, mint az Egyesült Államoké. Önmagában Navalnij mérgezése talán még nem rengetné meg Moszkva hitelét eléggé. Csakhogy az oroszok az utóbbi időben igencsak túllőttek a célon.

 

Szlovákiai vízummal, de hamis személyazonossággal Berlinbe érkező orosz állampolgár meggyilkolt Berlinben egy grúz állampolgárt; Fehéroroszországban egy oroszok által nyíltan támogatott diktátor veri szét a tüntetőket, félemlíti meg saját népét, és zárja börtönbe az ellenzéket; orosz hackerek törik fel a koronavírus ellenszerét kutató laborok rendszereit – márpedig a vakcina fejlesztésében (és annak  nyereségében) Németország is érdekelt.

 

Mindeközben a földgáz kereslete stagnál vagy épp lefelé konvergál, a világpiaci ára pedig a 2018-as csúcs óta csökkenőben van. A koronavírus a keresletet újabb mélységekbe rántotta, és ha ez nem lenne elég, a Fekete-tengeren Románia új lelőhely kiaknázására vár, Törökország pedig újabb lelőhelyeket fedez fel.

 

Méterekre a befejezéstől akadhat el a projekt

 

Ha mindezt számba vesszük, nem meglepő, ha Merkel és pártja úgy érzi, a német politikai érdekek jelenleg nagyobbat nyomnak a latban, mint egy egyre kevésbé sürgős energiaprojekt, amely miatt a németek az amerikai autópiacot is elveszíthetik. Nem beszélve arról, hogy a tranzitdíjaktól eleső közép-kelet-európai országok is ellenzik a dolgot (pl. Szlovákia, amely az Északi Áramlat 2 miatt várhatóan évi 650-700 millió eurónyi tranzitdíjtól esik majd el).

 

Pedig már nincs sok hátra a 9,5 milliárd eurós projekt befejezéséig. Az 1230 kilométer hosszú vezetékből már csak 160 kilométer hiányzik. Az oroszok azonban könnyen magukra maradhatnak, és a 2021 év eleji indításra is keresztet vethetnek.

 

Kelet-európai gázjátszmák, török kutyaszorító és az óvatoskodó Európa

 

A geopolitikai érdekek felülírhatják a gazdasági előnyöket

 

Persze, Németország nem véletlenül tartott ki a projekt mellett. Ő a világ egyik legnagyobb földgáz-importőre, miközben szereli le atom- és hőerőműveit, alternatív energiaforrásokra van szüksége. Energiaszükségletének negyedét földázból fedezi, amit Oroszországtól, Hollandiától és Norvégiától vásárol.

 

Az Északi Áramlat 2 a teljesítményéhez képest olcsó és hatékony megoldás lehetne. Ha Berlin végül mégis lemondana róla, akkor a cseppfolyósított gáz logisztikáját lehetővé tevő terminálok építésébe foghat. Hasonlókat Lengyelország épített az utóbbi időben, ahonnan majd Szlovákián és Magyarországon át az Adriai-tenger partjáig fog amerikai, katari és más származású földgázt szállítani.

 

Alternatíva tehát van, a kérdés, hogy Németország milyen irányba mozdul el. Fontos mozzanat lehet majd a NATO-szövetségesek pénteki találkozója. A szövetség 2018-as Szkripal-ügy esetében (szintén orosz megbízásból történt novicsok mérgezés Nagy-Britanniában) hét orosz diplomatát utasítottak ki tagállamaiból.

 

Alekszej Navalnijt, az orosz ellenzék vezéralakját, Vlagyimir Putyin egyik kihívóját, hétfőn ébresztették fel a kómából. Az orvosok szerint reagál a szóbeli szólításokra, ám nem zárják ki, hogy a mérgezésnek maradandó következményei lesznek. Navalnijt Novicsokkal mérgezték meg, amely kolineszteráz-gátlóként is hat, légzésbénuléást, izomrángást, szívelégtelenség, máj- és hasnyálmirigykárosodást is okozhat, illetve mentális károkat is szenvedhet a beteg.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Gázjátszmák: Oroszország és a Nyugat harca a piacokért Szíriától Szlovákiáig

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Csemez László
2020. Sze. 08. 17:27

Jól megvolt ez szervezve,amúgy nyugati módra.Nincs annak a Navalnijnak semmi baja,csak megjátszotta a dolgot.Nyugatnak kapóra jött becsmérelni Oroszországot.Minden csak feltételes módban van.Egy ember miatt,aki nem is beteg megy a nyugati cirkusz.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket