Nyitókép forrása: abcnews.com

 

A tüntetők elleni brutális fellépésért felelős negyven személyt tenne fel az EU a Fehéroroszország elleni szankciós listára, csakhogy Ciprus akadályozza annak elfogadását. Az Alekszanr Lukasenka belorusz államfő riválisának kampányát is menedzselő Koordonációs Tanácsnak már csak egyetlen vezető tagja van szabadon.

 

A nemzetközi közösség által legitimnek elismert, görög-ciprióta vezetés alatt álló Ciprusi Köztársaság akadályozza a Fehéroroszország elleni szankciós lista elfogadását. Azt követeli, hogy az EU először fogadjon el szankciókat Törökországgal szemben, amiért vitatott illetékességű ciprusi felségvizeken folytatott földgázfeltárásokat. A földgázlelőhelyek vitája mentén egyre növekszik az ellentét Törökország és Görögország között.

 

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a szeptember 21-i uniós csúcsra sikerült-e konszenzust elérni a belorusz szankciós lista kapcsán.

 hirdetes_810x300  

 

Az EU tagállamainak külügyminiszterei összeállítottak egy negyven névből álló szankciós listát, amelyen azonban egyelőre nincs rajta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki ellen hetek óta tüntetnek országában. Lukasenka nagy valószínűséggel választási csalással nyerte meg zsinórban hatodszorra is az elnökválasztásokat. A tüntetők új választások kiírását követelik, Lukasenkának azonban esze ágában sincs távozni, a tüntetéseket külföldről pénzelt akcióknak minősítette, és egyre brutálisabban lépnek fel a hatóságok a demonstrálók és Lukasenka politikai ellenfelei ellen.

 

Az ellenzék utolsó szabadon lévő vezéralakja

 

Szerdán Svédország, Ausztria és Románia nagykövetei lakásában látogatták meg a kvázi ellenzéki mozgalomként működő Koordinációs Tanács utolsó szabadon lévő tagját, az irodalmi Nobel-díjas Szvjatlana Alekszievicset. A hölgyet az említett országok képviseletén kívül a litván, a német, a lengyel, a szlovák, a cseh és a svéd külképviselet is támogatásáról biztosította.

 

A fehérorosz hatóságok legutóbb Makszim Znakot tartóztatták le, az ellenzéki aktivista épp videókonferenciához készülődött, amikor maszkos személyek elvitték. Később derült ki, hogy a tüntetések egy másik vezéralakja, Marija Kalesznyikav szintén őrizetben van erőszakos hatalomátvétel kísérlete és az ország társadalmi-gazdasági rendjének aláásása miatt.

 

Lukasenka helyzete a letartóztatásokkal egyre nehezebb. A tüntetőkkel ugyan elbánhat, ám a külföldi hátterű puccskísérlet emlegetésével olyan helyzetbe kényszerítette magát, ami Oroszországnak kedvez. Lukasenka ugyanis már két évtizede próbálja elkerülni a két ország uniójának megvalósulását – csakhogy a mostani belpolitikai válságban Moszkva meglátta a nagy lehetőséget, hogy rátegye kezét a kelet-nyugat között lavírozó országra.

 

Nem adja át a hatalmat

 

Nemrég Lukasenka ismét azt hangsúlyozta, hogy „nem megoldható az orosz-fehérorosz integráció. Szerinte már két nemzedék nőtt fel két külön országban, ezért nem kivitelezhető az unió gondolata sem. Az igaz azonban, hogy a Navalnij-ügyben Moszkva pártjára állva az amerikaiakra terelte a gyanút, azt állítva, hogy a fehérorosz hírszerzés által elfogott hangfelvételek az amerikaiak érintettségét bizonyítja.

 

Csütörtökön egy interjúban szintén megerősítette, hogy eszében sincs lemondani az elnöki posztról.

 

„Szögezzük le, gyakran szememre vetik, hogy nem adom át a hatalmat. Igazuk van, de engem nem ezért választott meg nép”

 

hangoztatta Lukasenka, aki szerint a 90-es években (ő maga 1994-ben került hatalomra), a hatalmat „lábbal tiporták”. Nyomatékosította, hogy semmilyen tüntetés hatására sem lesz hatalomváltás Fehéroroszországban.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!