Ursula von der Leyen évértékelő beszéde: Uniós minimálbér-ígéretek és szigorúbb klímavédelem

Nyitókép forrása: euronews.com

Ursula von der Leyen kétségkívül beleadott mindent, hogy az elmúlt évek összes uniós mainstream közhelyét és nagy ígéretét belesűrítse szűk másfél órás, az Unió helyzetéről szóló beszédébe. Az Európai Bizottság elnöke az EP strasbourgi plenáris ülésén tartotta meg évértékelő jelentését. Ügyesen tartózkodott a konkrétumoktól, és igyekezett senki sem magára haragítani, ezért egy sor vitás vagy kényelmetlen ügyről egyszerűen nem beszélt.

Például a rasszizmust és emberi jogokat tárgyaló résznél beszélt az amerikai afroamerikaiak ellen elkövetett rendőrségi brutalitásról, az európai utcákon „hömpölygő” antiszemita tüntetőkről, a „nap mint nap társadalomból kirekesztett” romákról, az LBTQI-jogok kiszélesítésének dicső céljáról, de

egy árva szóval sem említette meg Jozef Chovanec esetét.

    

Von der Leyen beszéde nem volt rendkívüli, lényegében felsorolta azokat a kihívásokat, amelyekre az Európai Uniónak reagálnia kellene. A legfajsúlyosabb, megoldásra váró kérdések kapcsán azonban nem nagyon fejtette ki, hogy mikor és hogyan.

A beszédben egymást érték a kétértelmű, minden oldalnak megfelelni akaró közhelyek. Például, hogy mindenkinek, akinek joga van bejönni Európába, biztosítani kell, hogy ezt szabadon megtehesse. Ebbe a migránspártiak és az illegális migráció ellen tiltakozók is belehallhatják a saját elképzelésüket, bár néhány közel-keleti migráns európai „sikersztorijának” felemlegetésével von der Leyen az előbbiek javára billentette a mérleg nyelvét. Azzal az agyoncsépelt mondattal, hogy a migráció közös, európai kihívás, pedig már nem nagyon lehet mit kezdeni.

Az európai minimálbér keretterve

A bizottsági elnök szerint a kis- és középvállalkozások adják az európai gazdaság motorját, ezért a Bizottság továbbra is támogatni kívánja őket a SURE program keretében (a szlovák kormány ebből a keretből hosszabbítaná meg év végéig a bértámogatási rendszert, amely nálunk éppenséggel a nagyvállalatoknak kedvez…).

Von der leyen szerint az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az európai minimálbér kerettervét, amely minden tagállam számára minimálbér elfogadását tenné kötelezővé (meglátjuk mit szólnak ehhez a dánok, a svédek és a finnek, akik már jelezték, hogy nem támogatnának ilyen szabályozást, mert náluk iparágon belüli bérmegegyezés működik). Valószínűleg nem konkrét  bérhatárt állapítanak meg, hanem valamilyen általános szabályt (pl. a mindenkori mediánbér 60 százaléka).

A pénzügyek kínos témáját következetesen elkerülte

Von der Leyen méltatta az uniós vezetők lépéseit a koronavírus-járány hatásainak „gyors enyhítésére”, de meglepően kevés szót ejtett a következő hét éves uniós költségvetésről és a 750 milliárd újjáépítési alapról (mindkettő esetében nagy vita várható a tagállamok között).

A büdzsé és az újjáépítési alap kapcsán is az EP nagy része jogállamisági kritériumokhoz kötné a merítés lehetőségét. Ez a gyakorlatban a nem balliberális értékrendet valló és/vagy migrációt támogató kormányok ellen hozna létre egy politikai fegyvert, egy olyan „jogállamisági” fogalomra hivatkozva, amely nincs egyértelműen definiálva, tehát mindenki úgy értelmezheti a határait, ahogy akarja.

Von der Leyen nem is tért ki érdemben a témára, csupán ígéretet tett, hogy az uniós forrásokat „kivétel nélkül védeni kell a csalásoktól, korrupciótól és összeférhetetlenségtől”. Mivelhogy az európai értékek nem eladóak. Von der Leyen szavaira Varga Judit magyar igazságügyi miniszter reagált igen találóan:

„Ahogyan a tagállamok vezetőinek júliusi megállapodása sem, ami kimondta, hogy az uniós forrásokat nem lehet politikai nyomásgyakorlásra felhasználni. Az európai értékek ugyanis nem eladóak, az uniós források pedig nem adományok”

fogalmazott. Érdekes lesz a következő pár hét, von der Leyen szerint

még a hó vége előtt nyilvánosságra hozzák Brüsszel saját jogállamisági jelentését, amely minden tagállamról véleményt fog mondani.

Ambíciózusabb klímavédelmi célokról beszélt, a mezőgazdaságról viszont nem

A Bizottság elnöke már jóval többet beszélt az európai újhullám kedvenc témájáról, a klímavédelmi élharcos Európáról, amelynek feltétele a 2050-re elérendő klímasemlegesség. A zöldgazdaságra való átállás von der Leyen szerint „főleg csak előnyöket” hoz magával.

Főleg a lengyeleket és a cseheket haragította magára azzal a javaslatával, hogy 2030-ra a korábban jelzett 40 helyett 55 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az EU-ban. A lengyeleknél a szénalapú energiatermelés miatt, a cseheknél a belsőégésű motorok visszaszorulásának gyorsulása miatt aggódnak.

Von der Leyen elkerült egy másik, sok vitát kiváltó területet, a mezőgazdaságot is. Az EU közös költségvetésének nagy részét kitevő közös agrárpolitika újabban azért került az EP célkeresztjébe, mert kikiáltották az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátónak, és nagy a nyomás, hogy visszavágják mezőgazdasági támogatási keretet, ami ellen az egész közép-kelet-európai régió tiltakozik.

Digitalizáció, külpolitikai

Kihagyhatatlan és viszonylag kényelmes téma volt a bizottsági elnök számára a digitalizáció, amely az európai felhőalapú hálózat kialakításán át a mesterséges intelligencia európai kutatásán keresztül a saját 5G és 6G technológiákig rengeteg mindent tartalmaz. (Ennek a területnek azonban kimondatlanul is része a hagyományos munkakörök egy részének megszűnése és átalakulása, az oktatás teljes átformálása, és a megszűnő munkahelyek miatt munkanélkülivé váló tömegek kezelése. De része a kiberbiztonság fokozása, és persze a digitális hírszerzés is. Ezekről nem ejtett szót.)

Von der Leyen az EU külpolitikai helyzete kapcsán is kettős beszédet alkalmazott, például Kínát egyszerre nevezte partnernek és rendszerszintű riválisnak. Beszélt arról is, hogy az EU tervet készít elő a Nyugat-Balkán gazdasági felzárkóztatására, de elkerülte a csatlakozási tárgyalások megindításának, szintén vitáktól terhes témáját.

Elmondása szerint a Bizottság hamarosan bemutatta az amerikai Magnitsky-törvény európai verzióját – ez lehetővé tenné az európaiak elleni csalások, illetve az emberi jogokat tipró bűntettek elkövetőinek szankcionálását függetlenül attól, hogy a bűncselekmény a világ mely pontján történt.

Von der Leyen szerint az Európai Bizottság az amerikai elnökválasztásoktól függetlenül a NATO partnere marad, és a választások után is szeretne részt venni az új transzatlanti „agenda” kidolgozásában. Vagyis feltételezi, hogy a NATO célkitűzései némiképp változni fognak. Ez annyira nem meglepő, hiszen a szövetségnek reagálnia kellene az olyan problémákra, mint a fehéroroszországi események, a védelmi kiadások és képességek, vagy a görög-török konfliktus, ahol mindkét ország NATO-tag.

Von der Leyen Törökországot szemben foglalt állást, és a ciprusi és görög kormányok jogainak elismerését hangsúlyozta a vitatott földközi-tengeri határok kapcsán.

Körkép.sk