Nyitókép forrása: bbc.com

 

Malinak lesz átmeneti kormánya, de a katonai junta nem adja ki a hatalmat a kezéből, így most az EU, Franciaország és a nyugat-afrikai országok is aggódhatnak a Száhel-övi ország sorsa miatt. Egy hónap telt el a mali katonai puccs óta, amikor is a katonaság eltávolította hivatalából Ibrahim Boubacar Keita elnököt.

 

Már az elején hangsúlyozni kell, a mali események teljes joggal aggasztják az európai döntéshozókat. Mali szegény, elsivatagosodott északi felében veszélyesen megerősödtek a dzsihadisták, sokan attól tartanak, hogy a politikai bizonytalanság táptalaján egy új Iszlám Állam szökken szárba. Az egykori gyarmattartó Franciaország pedig attól tart, hogy a puccs okozta káosz átterjed Nyugat-Afrika más országaira is. Európa mali szerepvállalása Szlovákiában is belpolitikai téma. Körkép-elemzés.

 

A korábbi elnököt eltávolító mali katonai junta hétfőn jelentette be, hogy Bah Ndaw volt védelmi miniszter lesz az új elnök, aki korábban maga is katona volt.

 hirdetes_810x300  

 

A döntés felemás megoldás, a katonai junta láthatóan nem akarja még kiadni a hatalmat a kezéből, ám hatalmas a nemzetközi nyomás rajta, hogy visszalépjen a civilek javára. A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) súlyos szankciókat szabott ki Malira. Már két nappal a puccs után leállították a pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatokat, leállították az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek, a koronavírus elleni egészségügyi felszerelések és a villanyáram kereskedelmét az országgal.

 

A mali katonaság mostani döntését a civil politikai szervezetek három napig tartó egyeztetése után hozta meg. A polgári uralom helyreállítása ezzel azonban még nem oldódott meg, bár az is igaz, hogy az új átmeneti kormánynak 18 hónapon belül új választásokat kell kiírnia. Tizennyolc hónap alatt azonban sok minden történhet.

 

Forrás: BBC.com

 

Az EU számára fontos egy stabil, demokratikus Mali

 

Mali sokáig Nyugat-Afrika mintaállama volt a gazdasági és politikai berendezkedést illetően. Aztán a 2012-es katonai puccs miatt ezt a státusát elvesztette. A mostani erőszakos hatalomátvétel mozgatórugója az északi országrészekben súlyosbodó szegénység, és az ebből erőt merítő dzsihadista szervezetek voltak. Az ország a Száhel-övezetben fekszik, a Szahara sivatagjának térhódítása miatt az élet egyre nehezebb Mali északi régióiban.

 

Keita elnököt augusztus 18-án távolították el hivatalából, őt és Boubou Cisse miniszterelnököt is őrizetbe vették a katonaság tisztjei. A puccsot megelőzően is folyamatos tüntetések jelezték, hogy a kormányzat nem nagyon találta a megoldást a lakosság problémáira. Keita a polgárháború elkerülése érdekében lemondott hivataláról és a parlamentet is feloszlatta.

 

Az egykori francia gyarmat, Mali Nyugat-Afrikában helyezkedik el, északi része sivatagos, száraz, földművelésre, illetve az állatok legeltetésére pedig csak a délre eső folyók vidékén van mód. Az ország gazdasági lehetőségeit szűkíti, hogy nincsen tengerpartja, mivel ez megnehezíti számára, hogy bekapcsolódjon a világkereskedelembe. Területét ráadásul egyre látványosabban sújtja az elsivatagosodás, hiszen megművelhető földjei a Szahara terjeszkedésével egyre zsugorodnak. Az országban a születéskor várható élettartam meglehetősen alacsony, a demográfiai robbanás pedig még nem következett be – erre a következő évtizedekben számíthatunk. Ezért is fontos lenne, hogy Maliban gazdasági és politikai stabilitás alakuljon ki. Kérdéses azonban, hogy a vágyott stabilitás felé a katonai hatalomátvételen keresztül vezet-e az út. (via AJTK.hu)

 

 

Ezt követően megkezdődtek az érdekelt felek közötti tárgyalások a hatalom civil kézbe adásáról, ami nem volt egyszerű menet, erre utal a mostani félmegoldás is.

 

Az Antall József Tudásközpont vonatkozó elemzése leszögezi: kifejezetten fontos lenne, hogy Maliban a demokráciát és a jogállamiságot sikerüljön megőrizni, mert ezek segítik a terrorizmus visszaszorítását. A nemzetközi közösség pedig azért is aggódik minden, a Száhel-övezetben kialakuló politikai krízishelyzet miatt, mert fennáll a veszélye, hogy annak „következményei visszavethetik a terrorizmus elleni harc eredményeit”.

 

Jelentős külföldi haderő és a dzsihadisták

 

Az országban most is jelentős külföldi haderő tartózkodik. A franciák 5000 katonát állomásoztatnak maliban a lázadó dzsihadisták elleni harcra hivatkozva. A 2012-es puccsot kiváltó dzsihadista-tevékenység az elmúlt években csak fokozódott. Megerősödtek az Al-Kaida és az Iszlám állam helyi szervezeti is, és ott van még a több országot is érintő tuareg-szeparatizmus.

 

Az ENSZ és az EU is jelentős erőkkel képviselteti magát maliban, csak az EU kötelékében ott állomásozó katonák 18 ezer mali katonát képeztek ki a dzsihadisták elleni harcra. Épp az ott szolgáló uniós kontingenshez való szlovákiai hozzájárulást még a Pellegrini-kormány kezdeméynezte Ondrejcsák Róbert (Most-Híd) akkori védelmi államtitkár közbenjárására, de már a Matovič kormány erősítette meg hivatalosan.

 

A szeptember eleji döntés értelmében Szlovákia legfeljebb 15 katonát küld Maliba, hogy segítsék a kikézéseket. A javaslatot a parlamenti védelmi bizottság már jóváhagyta, a parlament pedig a következő napokban adja majd áldását. Eddig egyedül az ĽSNS foglalt állást a katonai szerepvállalás ellen, arra hivatkozva, hogy „nem kívánnak szlovák életeket kockáztatni gyarmattartó nagyhatalma és brüsszeli uraságok érdekei védelmében”.

 

Nem mellesleg, az EU jelenléte Malin egy ilyen helyzetben érdekes próbatétel arra vonatkozóan, hogy képes-e Európa az USA beavatkozása és segítsége nélkül is kezelni egy katonai válsághelyzetet. Ilyen esetre ugyanis eddig még nem nagyon került sor…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!