Beavatkozhattak a törökök az azeri-örmény konfliktusba? – Körkép-összefoglaló

Nyitókép forrása: 

Nem csitulnak a harcok a Kaukázusban, folyamatosan nő az emberáldozatok száma, annak ellenére, hogy Oroszország és Franciaország is a harcok beszüntetésére szólított fel. Emmanuel Macron francia államfő kemény bírálatot fogalmazott meg a törökökkel szemben, azok kijelentései miatt. Közben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha az azeri-örmény összecsapás tartós háborús konfliktussá válik, akkor azt már két regionális hatalom összecsapásaként kell értelmezni.

Az azeri védelmi minisztérium közlése szerint a vasárnap délelőtt kirobbanó harcok kezdete óta eltelt időben Örményország 2300 katonát, 130 harckocsit, 200 tüzérségi löveget és 25 légvédelmi ágyút veszített. Az örmények ennek csak töredékét ismerik el, ám csütörtökön arról adtak hírt, hogy megint azerik helikoptereket lőttek le, összesen hármat, amelyek közül az egyik a szomszédos Irán területén zuhant le. Vásárnap óta az örmények szerint 350 azeri katona esett el.

Jereván ugyanakkor szerdán azt állította, hogy csapataival megsemmisítettek egy azeri lőszerkonvojt és több rakétarendszert.

   

A dolog érdekessége, hogy Örményország ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Törökország beavatkozik a háborúba Azerbajdzsán mellett, és egy török F-16-os vadászgép kilőtt egy örmény Szu-25-ös gépet. Törökország hivatalosan tagadja a részvételét a konfliktusban. Ankara szerint „csak stabilizáló” szerepet vállal a konfliktusban és kizárólag erkölcsi támogatást nyújt Azerbajdzsánnak.

Francia aggodalmak

Ez nyilvánvalóan nem győzött meg mindenkit. Emmanuel Macron szerdán kijelentette, hogy Törökország háborús retorikája csak az olaj a tűzre, és arra ösztönzi Azerbajdzsánt, hogy megpróbálja visszahódítani Hegyi-Karabahot. Macron azonban azt is hozzátette, hogy nincs közvetlen bizonyítéka rá, hogy Törökország részt venne a harcokban.

„Tudomásul vettem Törökország politikai nyilatkozatait, amelyeket Azerbajdzsán javára tett, és amelyek véleményem szerint megfontolatlanok és veszélyesek. (…) Franciaország számára rendkívül aggasztó, hogy az elmúlt órák török háborús retorikája lényegében lebontják Azerbajdzsán önmérsékletét Hegyi-Karabah visszahódítása kapcsán”

hangsúlyozta a francia államfő.

A kritika Recep Tayyip Erdogan török államfő azon kijelentésére vonatkozik, amelyek még hétfőn hangzottak el. Erdogan azt mondta, Azerbajdzsánnak „saját kezébe kell vennie ügyei intézését”, és hogy „Törökország továbbra is Azerbajdzsánt támogatja erőforrásaival és szívével”.

Csütörtökre Macron már azzal vádolta meg Törökországot, hogy szír zsoldosokat küldött Azerbajdzsán támogatására, és jelezte, hogy Moszkvával közösen próbálnak meg tűzszüneti tárgyalásokat kieszközölni a szemben álló feleknél. (Azok egyelőre elutasítják a tárgyalásokra való felhívásokat.) A törökök tagadják a francia elnök állításait.

Kilőtt tankok és helikopterek – katonai konfliktus tört ki Azerbajdzsán és Örményország között

Ki kinek a barátja?

A török azeri kapcsolatok szorosságát nem csak közös érdekek, de közös kulturális és történelmi gyökerek táplálják. A ring másik sarkában álló Örményország Oroszország természetes szövetségese. Az örmények ellen a törökök népirtást követtek el az első világháború idején, amit Ankara következetesen tagad.

A játszmában kisebb-nagyobb szerepet vállalhat még Irán is, vélhetően az örmények oldalán, egyrészt azért, mert területén jelentős azeri kisebbség él, másrészt azért, mert igényt tart Azerbajdzsán természeti kincseire, olaj-, és gázlelőhelyeire.

A két legfontosabb játékos a Kaukázusban azonban Törökország és Oroszország. Oroszország számára a Kaukázus a második legfontosabb stratégiai terület, ahonnan be lehet törni területére (az első Kelet-Európa, pontosabban Ukrajna és Fehéroroszország vonala). Oroszország viszonylag jó kapcsolatokat ápol mind az örményekkel, mind az azeriekkel, ami jelentős fegyverszállítmányokban is megnyilvánul.

Moszkvának azonban nem érdeke egyik vagy másik fél győzelme, inkább az a célja, hogy féken tartsa Azerbajdzsánt, ami a Kaukázus másik oldalán regionális hatalmi ambíciókat építgető Törökországgal szövetséges, a török haderő pedig már veszélyes lehet az orosz sztyeppékre nyíló hátsó ajtó védelmére.

Tartós háború csak orosz és török részvétellel lehet

A Geopolitical Futures elemzése szerint sem az erőviszonyok, sem a szövetségek nincsenek kőbe vésve a Kaukázusban, ugyanakkor elhúzódó háborút csak és kizárólag Oroszország és Törökország részvételével lehet folytatni.

„Ennek értelmében a karabahi harcok, hasonlóan Szíria és Líbia esetéhez, az orosz-török rivalizálás egy újabb dimenziója.”

Külső beavatkozás nélkül tehát a konfliktus belátható időn belül kifulladna, ezért is olyan fontosak a török zsoldosok megjelenéséről szóló hírek. A kérdés most az, hogy Azerbajdzsán és Örményország milyen árat hajlandó fizetni Hegyi-Karabahért, és hogy Törökország és Oroszország bevállal-e egy újabb proxiháborút.

Az is feltűnő, hogy az USA a 2008-as orosz-grúz háborúval ellentétben most nem nagyon szándékozik beavatkozni – el van foglalva az elnökválasztásokkal. Egyszerűen hagyja, hogy Moszkva, Ankara és Teherán ellensúlyozzák egymást.

Gyanús szállítmányok: Szlovákiai fegyverek kerülhettek a Kaukázus háború szélén álló térségébe

Körkép.sk