Albin
  • HUF: 362.26
  • USD: 1.21
  • 1 °C
  • 13 °C
Külügyek

Megkezdődött az EU-csúcs, Macron beszólt az EP-nek, Babiš reagált a Jourová-ügyre

Csütörtök délután megkezdődött az tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülése Brüsszelben

Nyitókép forrása: twitter/Mark Rutte

 

Csütörtök délután megkezdődött az tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülése Brüsszelben. Az mostani EU-csúcs központi témája az EU-török kapcsolatok, de nyilván nem hivatalosan szó lesz az uniós büdzséről, az újjáépítési alapról és persze a hozzá kötődő jogállamisági vitáról. Még Emmanuel Macron is nyíltan bírálta az EP-t, Andrej Babiš cseh kormányfő pedig reagált a Jurová-ügyre.

 

A kétnapos EU-csúcs fő témai között elsősorban külpolitikai és külgazdasági kérdések húzódnak meg. Valószínű azonban, hogy a költségvetés-koronacsomag-jogállamiság kérdéshármas csak azért nem kapott helyet a hivatalos programban, hogy, amennyiben nem születik megállapodás, ne kelljen kudarcról beszámolni a sajtóban.

 

Orbán Viktor magyar kormányfő közvetlenül azelőtt, hogy elindult volna Brüsszelbe, azt nyilatkozta a sajtónak, hogy “ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül”. Jelezte, hogy a téma, bár nem szerepel a hivatalos programban, hivatalos, vagy nem hivatalos formában biztosan szóba kerül.

 

Szintén indulás előtt kérdezte a sajtó Andrej Babiš cseh kormányfőt, aki az Európai Bizottság, Csehországot is elmarasztaló jogállamisági jelentése kapcsán azt mondta, hogy az EB-nek “nem csak a [cseh] ellenzékkel kellene párbeszédet folytatnia”. Orbán Viktor azon levelét, amelyben Ursula von der Leyen bizottsági elnököt a cseh Věra Jourova európai értékekért felelős biztos leváltására szólította fel, nem kommentálta. Nem véletlenül: Babišnak szintén fontos a visegrádiak összetartása, ugyanakkor épp az ő pártja, az ANO javasolta anno Jourovát az Európai Bizottság alelnökének.

 

Igor Matovič szlovák kormányfő a büdzsé és a jogállamiság kérdésében nem nyilvánult meg (egyelőre), de a külpolitikai kérdésekben elég világos álláspontot vállalt fel. Mint mondta, Szlovákia támogatni fogja nem csak a Fehéroroszág, de a Törökország ellelni szankciókat is. Ez utóbbit a görög-ciprióta kormány erőlteti – és mindaddig blokkolják a Belorusszia elleni szankciókat, míg az EU nem lép fel Törökországgal szemben is. Állítása szerint a Visegrádi Négyek ebbe a kérdésben is egységesek, jelezve, hogy bár Orbán Viktor magyar miniszterlnök szorosabb kapcsolatot ápol a török államfővel, ám “nyilván  tisztában van vele, hogy Európának közös fellépésre van szükség határai védelmében és Törökország ténykedésének elítélésében”.

 

Brüsszel, 2020. október 1.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Igor Matovic szlovák kormányfõ (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, a brüsszeli EU-csúcs ülése elõtt 2020. október 1-jén.
MTI/EPA/Benko Vivien Cher

 

Mateusz Morawicki lengyel kormányfő és a külügyminiszter nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy Lengyelország számára az abszolút prioritás Fehéroroszország. A lengyel vezetés kiemelt feladatnak tekinti a “demokratikus” Fehéroroszország támogatását és a belorusz civil társadalom felkarolását. A lengyel diplomácia vezetője szerint Varsó már kidolgozott egy javaslatot egy uniós “szolidaritási alap” létrehozására, amelyből bizonyos feltételek mellett anyagi segítséget nyújtanának Fehéroroszországnak. Persze, a szabályok a demokratikus rend és az emberi jogok védelmét is tartalmazzák.

 

Emmanuel Macron francia államfő egyértelműen az ellen foglalt állást, hogy a jogállamisági klauzula körüli vita hátráltassa az újjáépítési alap elindulását. Mint mondta, “Semmi sem ejtheti túszul az újjáépítési alapot”. Bár gyorsan hozzátette, hogy a jogállamiság kérdését nagyon komolyan kell venni. Egyértelmű azonban, hogy a francia elnök.

 

Az Európai Parlament többsége azonban köti az ebet a karóhoz. Az Európai Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője, Iratxe García például a jogállamisági klauzula német verziója ellen foglalt állást, szerinte az túlságosan legyengíti a jogállamisági mechanizmust. Az olasz David Sasssoli, az Európai Parlament elnöke elutasította Macron kijelentését azzal kapcsolatban, hogy az EP bármit hátráltatna. Szerinte a francia államfő szavai “elfogadhatatlanok”, és az EP csak “az európai polgárok érdekeit tartja szem előtt”.

 

Körkép.sk

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket