Ida
  • HUF: 357.24
  • USD: 1.19
  • 3 °C
  • 9 °C
Külügyek

EU-csúcs, 1-nap: Törökország, Lukasenka, Hegyi-Karabah, Navalnij-merénylet

Lukasenka végül nem került fel az uniós szankciós listára, Macron azt is elárulta, hogy miért nem

Nyitókép forrása: twitter/European Council

 

A kétnapos, Brüsszelben zajló uniós csúcs első napján kényes külpolitikai kérdésekben sikerült áttörést elérnie az EU-nak. Fontos változások álltak be a retorikában: a törököket úgy fenyegették meg szankciókkal, hogy magát a szót egyszer sem használták, az orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij megmérgezése a hivatalos szövegbe már merényletként. A francia elnök a sajtónak elárulta, miért.

 

Az uniós csúcs első napjának legfontosabb kérdése a Fehéroroszággal szembeni szankciók voltak, amelyek valójában nem az állam, hanem egyes, erőszakért felelős személyek ellen irányulnak. Ám mielőtt ezt összállították volna, az uniós tagállamok vezetőinek meg kellett tárgyalniuk Ciprus követelését.

 

Ciprusi zsarolás

 

A nemzetközi közösség által elismert ciprusi kormány görög-ciprióta, ezért a görög álláspontot tükrözi. Ciprus a legutóbbi tárgyalásokon kijelentette, addig nem hajlandó szankciókat megszavazni Fehéroroszország ellen, amíg az EU nem foganatosít ugyanilyen büntetőintézkedéseket Törökországgal szemben is. Törökország azzal hergelte fel a görögöket, hogy a Ciprus környékén lévő, vitatott felségterületű vizeken végzett geológiai méréseket fölgáz után kutatva.

 

A Görögország és Ciprus mellett kiálló, Törökországot elítélő szöveget háromszor dolgozták át az este folyamán, mire megszületett a mindenki által támogatható verzió. Ebben egyetlen egyszer sem említik a „szankció” kifejezést, csak utalnak rá azzal, ahogy a közös nyilatkozat fogalmaz. Ez nagyjából annyit tesz, ha Törökország nem hagy fel az „egyoldalú és provokáló” magatartással, akkor az EU élni fog az uniós szerződések adta lehetőségekkel, hogy „megvédje saját és tagállamai érdekeit”.

 

Lukasenka nincs a szankciós listán

 

Alekszandr Lukasenka esetében már egyértelműbben fogalmaztak. A nyilatkozat tartalmazza, hogy az EU nem ismeri el az augusztus 9-i fehérorosz választások eredményét, a tüntetők és politikai ellenfelek elleni erőszak és bebörtönzések felhagyására szólította fel Lukasenkát, és jelezte, hogy az EU „maradéktalanul támogatja a belarusz nép azon demokratikus jogát, hogy elnökét új, szabad és tisztességes választások útján, külső beavatkozás nélkül válassza meg”.

 

Bekerült a szövegbe a lengyelek elképzelése is, hogy az EU dolgozzon ki átfogó gazdasági támogatási tervet, amelynek feltétele a demokratikus elvek betartása lenne. (Nyilván Lengyelország egy demokratikus, nem agresszív Fehéroroszországnak örülne, nem mellesleg igényt tart az olcsó fehérorosz munkaerőre is.)

 

Maga a fehérorosz elnök azonban nem került fel az uniós szankciós listára. Emmanuel Macron francia elnök ezt azzal indokolta, hogy Lukasenkát meg akarják győzni, hogy az fogadja el az EBESZ közvetítését, és az ellene irányuló szankciók ezt ellehetetlenítenék.

 

A belorusz rezsim összesen negyven képviselője került fel a listára.

 

A mérgezés már hivatalosan is merénylet

 

Szó eset Alekszej Navalij, az orosz ellenzék vezéralakjának megmérgezéséről is, amit a határozat már merényletkísérletként emleget. Ebben az EU felszólította Oroszországot, hogy a „a pártatlan nemzetközi vizsgálat biztosítása érdekében maradéktalanul működjenek együtt a Vegyifegyvertilalmi Szervezettel (OPCW), és állítsák bíróság elé a felelősöket”.

 

A hegyi-karabahi konfliktus kapcsán az EU a harcok beszüntetésére szólította fel a feleket. Ezen túl azonban nem sok minden konkrétumot tartalmaz a határozat, ami nem is csoda: ha a háború tartóssá válik, akkor már Oroszország és Törökország proxiháborújáról beszélhetünk, ami alapvetően megváltoztatja majd a képletet.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket