Egy hete tartanak a karabahi harcok, sok az emberáldozat, de kiutat a konfliktusból egyelőre nem látni

Nyitókép forrása: reuters

Gyorsan nőnek a szemben álló felek veszteségei a hegyi-karabahi konfliktusban, a Kaukázusban, amelynek gyors lezárására egyelőre nem sok esély van. A civil áldozatok nagyságáról nem sokat tudni, szombaton 14 örmény és 19 azeri polgári áldozatról szóltak a hivatalos jelentések. A kilátások nem túl derűsek, Azerbajdzsán mögé erős háborús retorikával beálltak a törökök, Örményország közben Oroszország támogatására számít.

Ahogy azt mondani szokták, a baj nem jár egyedül. A tűzszünetre irányuló diplomáciai tárgyalásokat a koroanvírus-járvány lassítja, de valószínűleg egyelőre egyik fél sem lenne hajlandó hátralépni az enyhülés érdekében. A karabahi konfliktus sorsát ugyanis jóval tágabb összefüggésekben kell értelmezni.

Törökország meg sem próbál mértéktartó maradni, és már nem is nagyon titkolja, hogy katonai technológiával támogatja az azerieket. Emmanuel Macron francia államfő ugyanakkor azzal vádolta meg Törökországot, hogy szíriai és líbiai militns dzsihadista csoportok katonáit küldte a többségében muszlim Azerbajdzsán segítségére.

   

Izrael és Törökország

A francia államfőn kívül a minap a dubaji székhelyű Al Arabiya hírügynökség szerint Izrael is fegyvereket küldött Azerbajdzsánnak. Annyira nem lenne meglepő, ha a hír igaznak bizonyulna. Izrael és Azerbajdzsán jelentős kőolaj- és fegyverkereskedelmet folytatnak.

Törökország sem maradt adós, Recep Tayyip Erdogan Oroszországot vádolta meg azzal, hogy zsoldosokat küldött a térségbe Örményország oldalán harcolni. Ez ugyan elég valószínűnek tűnik, Moszkva Párizzsal és Washingtonnal együtt a harcok befejezésében érdekelt. Ugyanakkor Moszkva nem teheti meg, hogy ne támogassa szövetségesét, mert a Kaukázus a második legsebezhetőbb pontja Oroszországnak.

Beavatkozhattak a törökök az azeri-örmény konfliktusba? – Körkép-összefoglaló

Tágabb összefüggések

A franciák álláspontja sokkal inkább a líbiai polgárháborúval van összefüggésben. Ott az oroszok ( és Katar) mellett Párizs is támogatta a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány ellen háborút indító Kalifa Haftár tábornokot. A tripoli Szarrádzs-kormány oldalán azonban Törökország szállt ringbe, és közel négyezer főt számláló szír militáns csoportokból álló sereget küldött az országba.

Párizs és Ankara a Fölközi-tenger keleti medencéjében is összeütközésbe került. A Ciprus körüli gázlelőhelyek miatt kialakult török-görög feszültségben Franciaország Görögországot támogatta. Olyannyira, hogy a görög partok védelmére hadihajókat küldött a térségbe, és közös hadgyakorlatokat tartottak.

A fenti két eset szorosan összefügg: mikor Törökország megmentette, a líbiai egységkormány egy olyan tengerjogi megállapodást írt alá, amely egyes határok és övezetek vitatásával jogilag alátámaszthatja a török követelést Ciprussal és Görögországgal szemben. Ekkor döntött úgy Görögország és Egyiptom (aki Haftárt támogatja, mert nem nézte jó szemmel, hogy a törökök iszlamista katonákat dobálnak át a szomszédságába) saját egyezményt írt alá.

Az igencsak asszertív Törökország most újabb területen tör borsot NATO-szövetségesei alá. Tavaly offenzívát indított Szíriában, amivel az USA-t hozta nehéz helyzetbe a kurdok kapcsán. Líbiában Franciaországgal került szembe, Ciprusnál az ősellenség görögökkel, Hegyi-Kabahnál pedig megint a franciákkal (bár egyelőre csak diplomáciai szinten).

Nem csoda, hogy az Európai Unió csak nagyon óvatosan helyezkedik szembe Ankarával – Törökországban még mindig ott van az a 3,6 millió szír menekült, akivel évek óta zsarolja Brüsszelt.

Hegyi-Karabah – Erdogan: a küzdelem addig tart, amíg a “megszállt” terület fel nem szabadul

Körkép.sk