Nyitókép forrása: ekathimerini.com/illusztráció
Az Európai Bizottság hétfőn a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elé terjesztette az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt, amely amerikai mintára tenné lehetővé, hogy az EU más országokkal vagy országok meghatározott állampolgáraival szemben szankciókat rójon ki.
A törvény lényegében meggyorsítaná a közös uniós szankciók elfogadásának mechanizmusát a „súlyos emberi jogsértések elkövetői ellen” (itt harmadik, tehát nem uniós országokra kell gondolni).
A törvény Szergej Magnyitszkijről, az orosz kormány és oligarchák korrupciós ügyeit kiteregető orosz ügyvédről kapta a nevét, akit letartóztattak, majd a vizsgálati fogság alatt meghalt a börtönben – aligha kétséges, hogy kínzások következtében.
A Magnyitszkij-törvény elvileg kiküszöbölné az olyan eseteket, mint mikor Ciprus heteken át vétóval blokkolta a Fehéroroszország elleni 40 fős szankciós lista elfogadását. Máshonnan megközelítve, a törvény minősített többséggel hagyatná jóvá a jövőben a szankciókat, vagyis az Európai Tanácsnak le kéne mondania konszenzusos (vétójogot is tartalmazó) döntésről. És ebből még lehetnek problémák.
Többek között Magyarország sem pártolja a konszenzus feladását, mert az (és ez vitán felül áll), igencsak beszűkítheti a nemzeti külügyminisztériumok munkáját. És igen, az egész mögött ismét felsejlik az unió-tagállamok közt feszülő hatásköri vita is. A törvény jelenlegi formájában ugyanis kivenné a tagállamok hatáskörében a beutazási tilalmak kezelését, és azt egy az egyben az Európai Bizottság kompetenciájába utalná át, ami fontos mérföldkőnek számít, szimbolikus értélemben mindenképp.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.