Nyitókép forrása: cnbc.com
Jóval visszafogottam, mérsékeltebb volt az amerikai elnökjelöltek csütörtöki, második vitája, amelyre 12 nappal a voksolás előtt került sor. Mindkét jelöltnek volt mit a másik fejéhez vágnia. A vita központi témái a Biden-botrány, korrupció, a koronavírus, az egészségügyi rendszer, a minimálbér és a migráció voltak. Ez utóbbi esetében hangzott el a demokrata jelölt, Joe Bidentől, hogy 11 millió illegális bevándorlónak adna állampolgárságot.
Donald Trump jelenleg regnáló republikánus elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden is ezúttal visszafogottabb hangnemben vitáztak a Tenesse államban található Nashvilleben csütörtökön – vélhetően amiatt, hogy a közvélemény igen rosszul fogadta a káoszba és kölcsönös vádaskodásokba fulladó első elnökjelölti vitát.
A műsorvezetés viszonylag kiegyensúlyozott volt, az új szabályok értelmében mindkét politikus két-két perc erejéig válaszolhatott a kérdésekre, és fél percük volt a viszontválaszra.
Bár Biden többször is gúnyosan „ez a pasas”-ként beszélt Trumpról, alapvetően nem sikerült ellenfele fölé nőnie, sőt, egyes témákban hátrálnia kellett. Persze Trumpnak is volt miért magyarázkodnia.
Korrupció és koronavírusjárvány
Az egyik központi téma a Biden fiát érintő botrány. Joe Biden fia, Hunter jelentős összegekre tett szert orosz oligarchákkal kötött ukrajnai ügyletekből, amikor apja Obama mellett volt alelnök. Trump szerint Hunter Biden pénzzé tette, hogy apja révén szabad bejárása volt a fehér Házba. Biden nem is reagált a témára (érdemben nem is tud magyarázatot adnia kérdésre), helyette azzal terelt, hogy ő maga személyesen sosem kapott pénzt külföldről, illetve, hogy fia nem követett el bűncselekményt.
Biden ugyanakkor azzal vádolta Turmpot, hogy kudarcot vallott a koronavírus-járvány feltartóztatásában. Mint mondta, Trump „nem tudja kezelni a járvány, pánikba eset a pandémia kitörésekor”. Biden szerint a jelenleg regnáló elnöknek nincs átfogó terve a járványkezelésre. Trump azonban azt hangsúlyozta, hogy a járvány elején lezárta a Kínából, később az Európából érkező repülőjáratokat, amiért a demokraták, köztük Biden is idegengyűlölőnek nevezte. Hozzátette, ő elnökként nem zárkózhatott be, míg ellenfele hónapokig egy háza pincéjében berendezett stúdióból üzengetett a választóinak.
Biden firtatta Trump adóbevallásának kérdését is, illetve kínai bankszámláját, valamint felrótta neki, hogy Oroszország nyilván Trump győzelmében érdekelt, mert Biden „ismeri az oroszokat, és ők is ismerik” Bident. Trump jelezte, hogy jóval politikusi karrierje előtt megszüntette kínai bankszámláját, az oroszokkal pedig „senki sem bánik keményebben, mint ő”.
„Szocialisztikus” intézkedésk
Trump szocialista-szerűnek nevezte az Obamacare-t – Amerikában nincs kötelező egészségügyi biztosítási hálózat, Obama elnök ezt akarta megváltoztatni, de olyan későn indította el a törvényt, hogy esélye sem volt azt a gyakorlatba is átültetni, ha ugyan valóban ez volt a célja. A baloldali demokratapárti jelölt ugyanakkor úgy vélte, hogy az egészségbiztosítás nem kiváltság, hanem jog, ami mindenkinek jár.
Biden az illegális migráció kapcsán kijelentette, hogy elnökké választása esetén egy hónapon belül előterjeszti a javaslatát, amely szerint 11 millió illegális bevándorlónak ad majd amerikai állampolgárságot. Trump erre reagálva jelezte, hogy Joe Bidennek Obama mellett nyolc éve volt megoldani a legégetőbb kérdéseket, ám ez nem történt meg.
„Joe a szavak embere, nem a cselekvésé”
mondta Trump. Biden rasszizmussal is megvádolta, amire ő azzal reagált, hogy ő a „legkevésbé rasszista elnöke” az országnak Lincoln óta.
Gazdasági kérdések terén Biden minimálbéremeléssel kampányolt: óránként 15 dollárra növelné a nemzetgazdasági minimálbért országosan. Trump ezzel szemben azt állítja, hogy egy ilyen növelés tönkre tenné a kisvállalkozókat, ráadásul államonként más-más a gazdaság helyzete, ezért eltérő értéket képvisel 15 dollár, van ahol sok, van ahol kevés, épp ezért nem támogatja a minimálbéremelés ilyen mértékű növelését.
A Bident támogató mainstream média egyébként azt hangoztatja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a minimálbéremelés növelné a munkanélküliséget.
Mi azért hozzátesszük, hogy az Egyesült Államokban óránkénti 7,25 dolláros a nemzetgazdasági minimálbér nagysága. Egy olyan országban, ahol 20-22 dolláros órabér felett gond nélkül megéri a cégeknek robotizálni a termelést, egy 15 dolláros minimálbér elég problémás lenne foglalkoztatottságra nézve. Hangsúlyozzuk, egy innovációban élen járó országról van szó, amelynek ezért rendkívül könnyű technológiával helyettesítenie az alacsony képzettségű munkaerőt.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.