Károly, Karola
  • HUF: 360.66
  • USD: 1.21
  • 1 °C
  • 7 °C
Külügyek

Jogállamisági vita: Az EP csatát nyert, de háborút még nem – Körkép-háttér

Az EP és a soros német elnökség csütörtöki paktuma enyhén szólva is felrúgja a tagállamok júniusi egyezségét

Nyitókép forrása: hungarytoday.com

 

Csütörtökön áttörés született az uniós költségvetés és újjáépítési alap körüli vitában. Az eredmény Magyarország és Lengyelország, de egyébként a közép-európai régió számára sem túl kedvező: lesz jogállamisági mechanizmus, méghozzá a keményebb fajtából.

 

Csütörtökön a tagállamok vezetőit képviselő Európai Tanács nevében tárgyaló soros német uniós elnökség megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós költségvetés és az újjáépítési alap feltételeiről. A jogállamisági vita ezzel új mérföldkőhöz érkezett: teljesül tehát a balliberális országvezetők és az EP egy részének követelése, miszerint feltételekhez kössék az uniós források merítését.

 

Fontos azonban, hogy részleteket az ügy kényességére való tekintettel nem hoztak nyilvánosságra (ennyit az átláthatóságról). Ennek fő oka az, hogy a németek minden bizonnyal először azokkal az országokkal akarnak dűlőre jutni, akik számára nem elfogadható megoldás, hogy Brüsszelt megrendszabályozó eszközhöz juttassák, amit aztán ideológiai alapon vetnek be a tagállamok ellen.

 

Az EP csatát nyert

 

A kiszivárgott hírek szerint még az Európai Bizottság korábi javaslatánál is keményebb, vagy legalábbis nagyobb szankciós lehetőségeket biztosít az új egyezség. Például nem csak konkrét korrupciós vagy szubvenciós csalási ügyek esetén lehet alkalmazni a tagállamokat meghurcoló intézményt, hanem közvetett esetekben is.

 

Ráadásul a jogállami értékek megsértésének kockázata esetén is eljárás indítható az adott tagállam ellen. Az eljárásba beleszólása az EP-nek nem lesz, de kapcsolattartói státuszt kap.

 

Arról azonban egy illetékes sem nyilatkozott, hogy fogják-e jogi értelemben definiálni a jogállamisági vagy európai értékeket, vagy megmaradnak megfoghatatlan, ezerféleképpen, és ezért szubjektívan értelmezhető fogalmaknak.

 

Azt viszont sejteni lehet, hogy a pénzügyi források esetleges elzárása esetén a végső kedvezményezettek (a pályázók) akkor hozzájuthatnak majd a pénzekhez. Hogy ez a gyakorlatban hogy néz majd ki, egyelőre nehéz megmondani, de az biztos, hogy a civil szféra abszolút nyertese lesz ennek a kitételnek.

 

Jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-s szervek az uniós források merítését

 

Kinek mit jelent a fordulat

 

Az uniós ügyekkel foglalkozó sajtó azonban úgy értékeli a csütörtöki megállapodást, hogy az felrúgja a tagállamok júniusi, maratoni csúcstalálkozóján hozott kompromisszumos megoldást.

 

Lengyelország és Magyarország kilátásba helyezte, hogy akár a költségvetés és az újjáépítési alap vétója is megtörténhet, amiért a Fukar Négyek (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) nyilván pezsgőt is bontanának, ők ugyanis épp a jogállamisági klauzulával próbálták meg elgáncsolni az újjáépítési alapot. (Nem szívesen támogatnák ugyanis anyagilag a déli országokat, így nem annyira ideológiai ellentétek, hanem inkább anyagi természetű szempontok vannak a háttérben).

 

Amit még érdemes elmondani, hogy viszonylag nagy a csend az EP valódi, nagyobb fajsúllyal latba eső, de a nyilvánosság előtt kevésbé hangsúlyozott feltételeiről.

 

A parlament például azt akarta, hogy 39 milliárd euróval növeljék meg az ő hatáskörébe tartozó programok forráskeretét a tagállamok (a ET ezt eredetileg elutasította), illetve saját adóbevételekért kardoskodott a digitális adó bevezetésével.

 

Jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-s szervek az uniós források merítését

 

Jogállamisági vita a koronavírus árnyékában

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket