„Ez a szerelemről szól” – Jourováék uniós LMBTIQ-stratégiával rukkoltak ki

Nyitókép forrása: 

„Hölgyeim és uraim, ez nem az ideológiáról szól, de nem is arról, hogy valaki nő vagy férfi. Ez a szerelemről szól” – jelentette ki Věra Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a sajtónak, az Európai Bizottság november 12-én bemutatott LMBTIQ esélyegyenlőségi stratégiája kapcsán. Az őshonos kisebbségek csak álmodhatnak ilyen jogbiztonságról és kiállásról, no, meg megkülönböztetett figyelemről, amit az Európai Bizottság tanúsít az LMBTIQ-közösségek iránt.

Európában tombol a koronavírus, új, nyércek által terjesztett vírustörzs miatt kongatják a vészharangot, szaporodnak a kérdőjelek a készülő vakcinákkal kapcsolatban, újra fellángolt a terrorizmus az európai nagyvárosokban. Az Európai Bizottság viszont megtalálta a megfelelő választ a kontinens – szerinte – legégetőbb problémájára az LMBTIQ esélyegyenlőségi stratégiával.

Már az elején le kell szögezni, hogy Věra Jourová helyettes bizottsági elnök és Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos közös sajtótájékoztatóján elhangzott a kemény fenyegetés: ha egy ország nem tartja be az LMBTIQ jogokat, akkor nem kap uniós forrásokat. Ennek jogszerűségét alátámasztva az EUobserver  portál azt hangsúlyozza, hogy a magukat LMBTIQ-mentes zónáknak nyilvánító lengyel településektől is elzárták a pénzcsapokat korábban.

   

A brüsszeli perspektíva

Az Európai Bizottság szerint az EU egészében a lakosság 76 százaléka úgy gondolja, hogy az LMBTIQ-közösségekhez tartozóknak ugyanolyan jogokat kellene biztosítaniuk, mint a heteroszexulálisoknak, ami öt százalékos javulás a 2015-ös Eurobarometer-felméréshez képest.

Ugyanakkor nehezményezi, hogy Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Dániában, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Máltán és Szlovákiában ez az elfogadottság csökkent. Ezzel párhuzamosan a leszbikus (L), meleg (M), biszexuális (B), transznemű (T), interszexuális (I) és bizonytalan (Q) szexuális irányultságú személyek elleni atrocitások (az érintettek saját bevallása szerint) az elmúlt nyolc évben 37 százalékról 43 százalékra nőtt.

A biztosok amiatt is aggódnak, hogy az LMBTIQ-személyek több mint fele soha, vagy csak nagyon ritkán vállalja fel nemi irányultságát.

Szivárványcsaládok

Az uniós stratégia egyik pillére az úgynevezett szivárványcsaládok jogvédelme. Ez a terület arról szól, hogy azokat az egynemű párokat, akik az egyik országban gyermeket vállalhatnak, megtehessék azt egy másikban is, ahol erre a családjog külön nem ad engedélyt. Ezt a Bizottság a szülő státusz kölcsönös elismeréseként emlegeti. Ma csak pár uniós tagállam van ugyanis, amely elismeri az egynemű párok örökbefogadáshoz való jogát (a házasságkötésüket 21 tagállam engedélyezi).

A dolog érdekessége, hogy egy ilyen kölcsönös jogi elismerés bevezetésére a tagállamok egyhangú támogató szavazatára van szükség. Emiatt könnyen nevetséges helyzetbe kerülhetnek az uniós biztosok, létrehozva egy intézményt, amely csak azokra vonatkozna, akik már eddig is betartották a rendelkezéseit.

Ebben a kérdésben egyébként várhatóan Magyarországot ismét támadni fogják. Hivatalosan nem kommentálják, de a balliberális mainstream már most az LMBTIQ-jogok súlyos megsértéseként tálalja azt, hogy Magyarország alkotmánymódosításban erősítené meg a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő önkéntes életközösségét. A javaslatot Varga Judit magyar igazságügyi miniszter tette közzé – és két nappal később Jourováék előrukkoltak az LMBTIQ-s stratégiával.

Megkülönböztetett figyelem

Az egy dolog, hogy az uniós biztosok az EU-s pénzek kifizetését is ezen jogok betartásától tennék függővé, de ezen felül felvennék a nemi irányultság miatt elkövetett bűncselekményeket az Eurocimes listájára (ez az európai szintű bűncselekmények jegyzéke). Ezzel az EU minimumelvárásokat támaszthatna a jogállamokkal szemben a büntetőeljárások szigorúsága kapcsán. Így a nemi irányultság kapcsán elkövetett atrocitások olyan súlyos bűncselekményekkel kerülnének egy listára, mint a terrorizmus és az emberkereskedelem.

Körkép.sk