Károly, Karola
  • HUF: 360.66
  • USD: 1.21
  • 1 °C
  • 7 °C
Külügyek

Az EP és a Fukar Négyek kiprovokálta, itt a magyar és lengyel vétó. Mi jön most?

Semmi olyan nem történt, amit az EP vagy Fukar Négyek ne tudott volna elkerülni - ha szándékában állt volna

Nyitókép forrása: yahoo.com

 

Magyarország és Lengyelország is vétót emel az uniós költségvetés és újjáépítési alap, vagyis annak jelen formája ellen. Nem kérdés, hogy az EU ezzel újabb belső szakítópróba elé került. A napvilágot látott információk szerint a hétfői, nyilatkozatban jelzett vétóból leghamarabb szerdán válhat tényleges vétó, addig azonban még van esély háttéralkuk útján olyan megállapodást elérni, ami kikerülheti a balliberális uniós politikusok és a Fukar Négyek által telepített aknákat.

 

A magyar és a lengyel vétó végül nem csak blöff volt, pedig a nyugati mainstream sajtó tényleg megpróbálta annak beállítani. Egyesek nyilván abban reménykedtek, hogy Magyarországnak, de főleg Lengyelországnak ellenállhatatlanok lesznek az újjáépítési alap által kínált eurómilliárdok. Tévedtek. A megrökönyödés akkora, hogy az ilyen esetekben cikksorozatokkal reagáló Politico és Euractiv portálok meglepően szűkszavúak a témában.

 

Mivel rengeteg pontatlanság jelent meg a témában a szlovákiai és nyugati sajtóba, ismét le kell szögeznünk: Varsó és Budapest nem a jogállamisági elvek betartatása miatt emelt vétót, hanem azért, mert a sehol sem rögzített jogállamisági fogalmakat politikai zsarolásra akarták használni az EU bizonyos erőtereit képviselő személyek és intézmények. Ha sehol sincs lefektetve, mit jelent tulajdonképpen a bíróság szabadsága, bárkire rá lehet fogni, hogy szabályt sértett – vagy épp félre lehet nézni, amikor szabályt sért.

 

Nem volt elkerülhetetlen

 

A magyar és lengyel vétó bejelentése után néhány órával a német soros uniós elnökség szóvivője közölte, hogy a tagállamok uniós nagykövetei előzetes szavazásukon már jóváhagyták a jogállamisági feltételrendszert (természetesen minősített többséggel).

 

Magyarország és Lengyelország jelenleg ezzel alaposan beblokkolta a uniós költségvetés és a koronavírus okozta válság enyhítésére létrehozott újjáépítési alapot (amely az EP akadékoskodása miatt egyébként is késik). Valójában azonban semmi olyan nem történt, amit az EP vagy Fukar Négyek ne tudott volna elkerülni. A Fukar Négyek most egy lépéssel közelebb került az Alap újratárgyalásához (amelyen nyilván kisebb összegeket akarnak majd befizetni), az Európai Parlament pedig a jogállamisági vita árnyékában szépen csendben kialkudta a költségvetés őt leginkább érintő tételeinek jelentős megemelését.

 

Jogállamisági vita: Az EP csatát nyert, de háborút még nem – Körkép-háttér

 

És most?

 

A legtöbben most azt találgatják, hogyan kecmereg majd ki az EU az saját maga által teremtett egzisztenciális válságból.

 

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő kép napban a német elnökség képviselői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megpróbálnak majd új alkut elérni a háttérben, hogy a politikai vétóból ne legyen tényleges vétó. Sőt, a tárgyalásokba maga Angela Merkel német kancellár is csatlakozott.

 

Ha lesz alku, a legvalószínűbb, hogy a sorsdöntő téli szavazásra úgy módosítják a jogállamisági klauzulát, hogy az elvessze méregfogait. Az egy másik kérdés, a magyar kormány szidalmazásából élő balliberális politikusok a korábban megkezdett hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetésével próbálnak majd elégtételt venni Budapesten és Varsón.

 

A nyugati sajtó leírásai ellenére nem csak Magyarországon vagy Lengyelországon múlik a megállapodás. Maga a jogállamisági klauzula nem csak ennél a két országnál verte ki a biztosítékot, de ez a kettő vállalta, hogy nyíltan kiáll a frontvonalba. Az újjáépítési alap sorsa sokkal inkább a Fukar Négyektől (Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) kompromisszumkészségétől függ majd.

 

Jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-s szervek az uniós források merítését

 

EU-25-ök?

 

Másik lehetőség a lassú offenzíva, amelynek azonban kicsi az esélye, mert a végén Magyarországnak még mindig van lehetősége a visszavágásra. Elvileg az EU megtehetné, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást felpörgetve megvonja a szavazati jogot Magyarországtól és Lengyelországtól, és akkor az új szavazáson elvileg sikert érhetnek el, a többi 25 tagállam pedig megszavazza a költségvetést az újjáépítési alappal és a jogállamisági feltételekkel együtt. Ez elég komoly pénzügyi csapást jelenthetne Magyarország számára, de ez a forgatókönyv több okból is sántít.

 

Azt feltételezi ugyanis, hogy más országok ellenvetés nélkül elfogadják a Brüsszel által diktált feltételeket, ami nem igaz (gondoljunk bele, milyen politikai hatással lenne Szlovákia jórészt jobboldali kormányára, ha ideológiai alapon működő megrendszabályozó eszközt kapna a nyakába). Másodszor pedig, ez olyan hosszú folyamat lenne, amire a tagállamoknak egyszerűen nincs ideje a válság kibontakozása miatt. Harmadszor pedig, Magyarország és Lengyelország az Európai Tanács keretében ugyan elvesztheti átmenetileg a szavazati jogát, de az újjáépítési alap gerincét adó közös kötvénykibocsátás rendeletét a budapesti és varsói parlamentnek is ratifikálnia kell. És ha nem teszik, akkor az EU ugyanott tart, ahol most.

 

Persze, sosem szabad alábecsülni brüsszeli bürokraták opportunizmusát. Mindenesetre, ha nem születik megállapodás, és tényleges vétóra is sor kerül, akkor kvázi „provizórikus” költségvetése lesz az EU-nak jövőre, amely alapján az elmúlt hét éves ciklus egy évében folyósított források tizenketted része jutna havonta a tagállamoknak.

 

Az EP delegációja kivonult az uniós pénzügyi csomagok tárgyalásáról – kevesellték a pénzt

 

Az újjáépítési alap akadályozásával vádolták meg az Európai Parlamentet

 

Jourová, jogállamisági jelentés, uniós mentőcsomag, migrációs paktum – Körkép-összefoglaló

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 12 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Ölvedi Balázs
2020. nov. 16. 20:00

Mi jön most,? 400Ft- os euro. A két dedpita rezdim bisszaéléseit nem gogja atöbbi 25 ordzág elnézni. Aktiválni kell a 7-es cikkelyt, felfüggeszteni a szavazati jogukat.Ha nem tetszik menjenek a búsba.

Berlin
2020. nov. 16. 21:18

Nem tetszik, Balázs. Menj a búsba!

Az Igazmondó Juhász
2020. nov. 16. 23:21

Ölvedi Balázs. Te mekkora egy bolsi lumpenproli vagy. Már ne is haragudj. Mielőtt Orbánoznál egyet. Toroczkai szimpatizáns vagyok de aki az országa ellen agitál az egy pondró a szememben.

    Ölvedi Balázs
    2020. nov. 17. 15:11

    2006 októberében az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor az Európai Parlament néppárti frakciójában azt szorgalmazta, az EU állítsa le a Magyarországnak szánt uniós pénzek kifizetését a „hazug és csaló” kormány miatt. Orbán követelésének nem lehetett volna valós következménye, mivel az EP-n keresztül nem lehet az EU költségvetését befolyásolni, de ha mégis lett volna, az több ezer milliárd forint veszteséget jelentett volna az országnak. Orbán az EU-s segítségnyújtás megtagadását követelte a Néppárt tanácskozásán, mivel szerinte Magyarország EU-taggá válása óta az Uniót is érinti az, hogy a kommunizmus „saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat.” Ahogy azt a 24.hu akkori cikke megjegyzi, ez a javaslat a gyakorlatban azt eredményezte volna, hogy vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek estek volna el körülbelül 8000 milliárd forintnyi támogatástól a 2007-2013-as költségvetési ciklusban. Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő akkori nyilatkozata szerint „mindenki számára világos, hogy az Európai Unió nem egy kormányt támogat, hanem egy országot, s minden olyan kezdeményezés, amely az ellen irányul, hogy az EU az adott országot támogassa, borzasztóan rosszat tesz nekünk.” Több mint 10 évvel később a Sargentini-jelentés vitáján Orbán Viktor azt állította beszédében az Európai Parlamentben, hogy „az EP képviselői most egy népet fognak elítélni, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának, munkájával és vérével járult hozzá Európa történelméhez, és amikor kellett, megnyitotta határait kelet-német sorstársai előtt.”Nem kérdés, ha a hetes cikkely következtében tényleg megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban, az az egész országot érinteni fogja (bár talán nem olyan súlyosan, mintha minden EU-s támogatást megvonnának tőlünk). De az egyenlőségjel, amit a kormánypárti média és Orbán maga a kormány kritikája és Magyarország kritikája közé tesz, hamis. Mondjuk legalább ebben Orbán következetesnek tűnik, hiszen már 2006-ban se tudta megkülönböztetni a magyar kormányt és Magyarországot, hiszen az egész országnak nyújtott támogatást akarta a kormány tevékenysége miatt leállíttatni. A különbség annyi, hogy azóta saját magát azonosítja az országgal, nem pedig politikai ellenfeleit.........https://merce.hu/2018/09/12/orban-2006-ban-meg-az-eu-s-penzek-elzarasat-szorgalmazta-a-hazug-es-csalo-magyar-kormany-miatt/........ Az ország , a nép és a kormány nem ugyanaz!

Bendegúz Ábrahám
2020. nov. 17. 01:06

Nemrég egy politikai beszélgetős műsorban felhoztak egy példát, ha pl. egy ország valakivel hadba állna, majd ha ugyanebből az országból bárki az ellenfél táborát erősítené, akkor vajon hogyan lehetne minősíteni ezeket az embereket? Bizony ez egy szerencsésebb történelmi fejlődésű országban (igen Fábry szóhasználat) simán kimerítené a HAZAÁRULÁS vádpontját. És ezért kemény büntetés jár. Na kb. ez a mostani magyarországi ellenzék Cseh Katától Dobrev Klárán át Újhelyi Pistiig és még néhány nevet sorolhatnánk.

Nagy K.
2020. nov. 17. 10:33

Nemrég egy politikai beszélgetős műsorban felhoztak egy példát, ha pl. egy ország valakivel hadba állna, majd ha ugyanebből az országból bárki az ellenfél táborát erősítené, akkor vajon hogyan lehetne minősíteni ezeket az embereket? Bizony ez egy szerencsésebb történelmi fejlődésű országban (igen Fábry szóhasználat) simán kimerítené a HAZAÁRULÁS vádpontját. És ezért kemény büntetés jár. Na kb. ez a Fityesz hozzáállasa az EU-hoz ??!!!

    Bendegúz Ábrahám
    2020. nov. 17. 15:26

    Van saját véleményed is, vagy mindig csak egyet hajtasz mint a pereces, amit éppen megmondanak...

Batha
2020. nov. 17. 15:07

Mindehhez fontos tisztázni, hogy a jogállamiság elutasítása mit jelent. Azt jelenti, hogy egyes országok elutasítják a jog uralmát, a törvény előtti egyenlőséget, és a végrehajtó hatalomnak törvények feletti státuszt biztosítanak, megvonva az ország polgárainak, intézményeinek és szervezeteinek alapvető jogait. Ez az elnyomás, a diktatúra, a jogfosztás szentesítése, ezért az is a normális ész elleni durva támadás, hogy ilyen szándék nem vonja magával az EU-ból való azonnali kizárást. A magyarok többsége azért lépett be az EU-ba, mert ezt a védelmet remélte az önkényuralmi szándékokkal szemben. Ha az EU ezt nem képes érvényesíteni, akkor a legfőbb szerepéről mond le, hogy megvédje Európát az újabb háborúktól és népirtásoktól. A jogállamiság az egyetlen garancia az élet és a konfliktusok békés kezelésére. Amint elutasítja valaki a jogállamiságot, levetette magáról az ügyek békés rendezésének kötelezettségét. Most dől el Európa és a világ jövője, hogy marad-e még a világnak egy kis ideje, mielőtt az illiberális keresztényfasiszta világdiktátor, az Antikrisztus elhozza a világ végét jelentő pusztítást.

    Bendegúz Ábrahám
    2020. nov. 17. 15:24

    Nem azzal van a baj, hogy a jogállamisághoz kötik a feltételeket, hanem azzal, hogy nincs definiálva a jogállamiság és a kritériumai. Tehát ha valakire ráfogják, mondva csinált ürüggyel különösebb bizonyítékok nélkül, hogy ilyen vagy olyan, az már elég a boszorkányüldözéshez és ez az alapvető probléma. Például nemrég a lengyeleket azért ítélték el jogállamisági alapon, mert nem engedik be az országba és nem támogatják az LMBTQ-civil szervezeteket, nem vezetik be a melegházasságot, és nem legalizálják a mindenféle abortuszt. Ez speciel benne lenne a lengyel törvényekben és jelenleg ez alkotmányos alapjog és esetleg ezt nem tartja be a mai lengyel kormány? Nem hiszem. Az az alapprobléma, hogy a jelenlegi nem kormánypárti oldal kisebbségben van, nem tiszteli a demokrácia szabályait, nem fogadja el, hogy jelenleg az érvényes játékszabályok szerint az vezeti az országot, akire a nép többsége (legtöbbször 4 évenként) a voksát leadja és nem az önjelölt ilyen-olyan idegen érdekeket kiszolgáló, függetlennek hazudott, de igazából más valakiktől nagyban függő civil gittegyletek halmaza. Először meg kell nyerni a választást, megszerezni a szavazók többségének a bizalmát, majd aztán lehet verni a csalánt....

Fehér István
2020. nov. 17. 16:31

Utána lehet nézni, hogyan állapították meg a választás érvényességi küszöbét néhány országban (nálunk és Csonkahonban is!) az EU-ba való belépéskor. Akkor azt nem verték nagy dobra. Miért is? (50% helyett 25%!) Azóta hogy benne vagyunk (sajnos) ez egy gittegylet lett! Mindent átírtak, mindenbe belebeszélnek, folyamatos a fenyegetés, zsarolás... Mindamellett lenézik, sőt, hülyére veszik, fenyegetik a volt szoci országokat. Szerintem csak piacnak kellettünk ide és ez egy kész átverés show lett, amolyan liberálfasiszta módra! Ki kell lépni, mert a gerinc és a gyökerek fontosabbak, mint a háttérhatalom velünk való állandó packázása! Ami unió, az nekünk még soha nem jött be! "rabok legyünk, vagy szabadok..." Elég volt!

    Szabó Péter
    2020. nov. 17. 19:46

    Észnél van? Útlevelet,vízumot, vámokst,határellenőrzést akar? Térjen magához!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket