Az EBESZ képviselőivel tárgyaltak a kárpátaljai magyarok az őket ért fenyegetésekről

Nyitókép: karpatalja.ma

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége fogadta pénteken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőit, akiket tájékoztattak a magyar intézményeknél folytatott házkutatásokról, és a kárpátaljai magyarság helyzetéről – adta hírül a Kárpátalja.ma hírportál.

Az EBESZ tagjai az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által november 30-án kárpátaljai magyar intézményeknél – köztük a főiskolánál – végrehajtott házkutatásaival kapcsolatban keresték fel az oktatási intézményt.

Az EBESZ ivano-frankivszki irodájából december 3-án jelezték érkezési szándékukat a főiskolára a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ügyében folytatott nyomozás kapcsán – tájékoztatta a hírportált Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. Elmondta, hogy a megfigyelők elsősorban az iránt érdeklődtek, hogy mit és milyen alapon kerestek az SZBU munkatársai az alapítvány irodáiban.

   

Kérésükre Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Csernicskó István és Kozák Andrea, a házkutatás során jelenlévő főiskolai jogász általános információkkal látta el a szervezet képviselőit a főiskola és az alapítvány működéséről és a házkutatás részleteiről.

Felhívták a vizsgálóbizottság figyelmét arra a tényre, hogy a nyomozást egy Kárpátalján kívüli intézmény, a zaporizsjai bíróság hagyta jóvá, amelynek – mint mondták – semmilyen kapcsolata nincs az alapítvánnyal. „Ez azt feltételezi, hogy sem Kárpátalján, sem a szomszédos megyékben nem akadt olyan bíró, aki aláírt volna ilyen nevetséges vádakon alapuló feltételezést, mint a hazaárulás vagy államellenes cselekmények. A kárpátaljai magyar közösség jogkövető magatartást tanúsít, eszében sincs semmiféle államellenes cselekedetek végrehajtására” – idézte a főiskola vezetőinek szavait a hírportál.

Csernicskó István hangsúlyozta az EBESZ-megfigyelőknek, hogy az SZBU fegyveres házkutatásai az épületben hatással vannak a főiskolára mint oktatási intézményre is, amely rontja az intézmény presztízsét, negatív hatással lehet az intézmény jelenleg folyamatban lévő akkreditációjára.

A megbeszélés során tágabb kontextusban is szó esett a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a nyelvi és oktatási jogoktól egészen a decentralizáció kérdésköréig. Szót ejtettek a szürtei kistérség helyi képviselői ellen a magyar himnusz eléneklése miatt szintén a héten elindított SZBU-vizsgálatról, valamint a nap folyamán a magyar konzuli hivatalokhoz, szervezetekhez, sajtóorgánumokhoz és magánszemélyekhez érkezett fenyegető üzenetről is – tette hozzá Csernicskó István.

A megfigyelők által korlátozott idejű megbeszélésen nem volt lehetőség arra, hogy megfelelően kitérjenek minden kárpátaljai magyarságot érintő témára, ezért a főiskola vezetősége angol és ukrán nyelvű kiadványokat adott át az EBESZ-küldöttség tagjainak a kárpátaljai magyarság állásfoglalásáról a kisebbségpolitikával kapcsolatban – számolt be a hírportál.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookra feltett videójában közölte: arra kérte az EBESZ elnökségét ellátó Albániát, hogy küldje Kárpátaljára megfigyelőit, ami meg is történt. Ugyanakkor a speciális megfigyelő kontingens kijevi vezetője elsőre megtiltotta a misszió tagjainak, hogy az ott élő magyarokkal kapcsolatba lépjenek, csak azt engedélyezte, hogy az ukrán titkosszolgálattal beszéljenek, amit a magyar tárcavezető elfogadhatatlannak nevezett.

MTI