Nyitókép forrása:
A hónap közepén választ új elnököt a német Kereszténydemokrata Unió, Németország nagyobbik kormánypártja. Angela Merkel német kancellár visszavonul, és bár a CDU elnöke nem feltétlenül kapja meg Merkel pozícióját örökül, nagyban befolyásolja majd a CDU politikai irányultságát. A mainstream és a baloldal feszülten figyel, a német felmérések szerint ugyanis egy CDU/CSU-Zöldek koalíciónak képes lenne kormány alakítani. Körkép-elemzés.
A legtöbben úgy vélik, hogy bárki is kerül majd a CDU élére, a Merkel által képviselt centrista, elég gyakran álkonzervatív irányvonalnak vége a pártban. A három legesélyesebb jelölt ráadásul nem keletnémet területről érkezik, mint Merkel.
Az egyik legesélyesebb jelölt Friedrich Merz, aki a CDU konzervatívabb szárnyát képviseli. A most leköszönő Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) CDU-elnök megválasztásakor már jó eséllyel indult, ám a közelgő EP-választások miatt hatalmas volt a nyomás a CDU-n, hogy a baloldal számára is elfogadható elnököt válasszon.
AKK-ról egy ideig úgy beszéltek, mint Merkel utódjáról, kancellárjelöltről, ám végül az AfD leta veszte. A CDU türingiai regionális ága ugyanis AKK kifejezett utasítása ellenére az AfD-vel együtt szavazta meg a tartományi miniszterelnököt. Bár végül új szavazást írtak ki, AKK parancsának semmibevétele olyannyira megingatta pozícióját, hogy inkább bejelentette, idén lemond a pártelnökségről és kancellárnak sem kívánja jelöltetni magát. Történt ez idén februártban.
A jelöltek
Merz tehát a valódi konzervatív szárnyat képviseli a CDU-ban. Mivel Merkelhez hasonlóan régimotorosnak számít, sokan „retró pártelnöknek” gúnyolják. Bankárként lett milliomos, és 65 éves – ő legidősebb a mezőnyben. Sokan úgy vélik, hogy megválasztása komoly gondot jelentene a pártnak, mert elveszíteni az „arany középutat” kereső választókat. Ezzel lehet vitatkozni, a CDU épp az túlságosan is kétarcú, álkonzervatív politikája miatt veszített el több millió választót, akiknek egy jelentős része épp az AfD-nél keresett vígaszt.
Merz legnagyobb kihívója a mainstream kegyeltje, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke. Ő képviselné elvileg a merkeli középutas politikát. Sokan a baloldalon neki szurkolnak, vele ugyanis elég sokat lenne hajlandó feladni magából a CDU ahhoz, hogy létrejöhessen egy koalíció a Zöldekkel.
A harmadik jelölt a meglepően erős támogatással rendelkező Norbert Röttgen, aki manapság a felméréseken Laschetet is felülmúlja. Jelenleg ő a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, korábban környezetvédelmi miniszter volt.
A ráadás
A CDU elnöki posztját valószínűleg valaki a három jelölt közül kapja meg. Ám ez nem jelenti automatikusan a kancellár-jelöltséget is, ami sokkal inkább meghatározza, hogy milyen irányt vegyen a leendő koalíció kedvéért a CDU. A CDU testvérpártjában van egy rendkívül erős pozícióból induló személy, a bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder, aki bizonyos elemzések szerint még a Zöldek számára is elfogadható lenne. Söder egyelőre vonakodik hivatalosan elfogadni a lehetőséget.
Külső tényezők
Érdemes pár szóval beszélni a többi pártról is. A szociáldemokrata SPD rendkívül mélyre süllyedt. Nem csak választói nagy részét veszítette el, de arra a hírre, hogy egy euroszkeptikus és NATO-ellenes szövetséget kötne a szélsőbaloldali Die Linkével és a Zöldekkel, több szakértője faképnél hagyta. A felvetés alapját az adta, hogy a szocdemek elgáncsolták a német védelmi miniszter azon javaslatát, hogy felfegyverzett drónok kísérjék a külföldön szolgálatot teljesítő német csapatokat.
A szövetség lehetősége nem elképzelhetetlen, mégsem annyira magától értetődő. A Die Linke radikális szélsőbaloldali párt, amit ráadásul a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal is „veszélyes erőként” tart számon és tart megfigyelés alatt. Ilyen megítélés alá egyelőre még az AfD sem esik – bár ez hamarosan megváltozhat.
Az SPD számára azonban jelenleg az a legkézenfekvőbb, hogy ellenzékbe vonuljon, ami egyébként márt a 2017-es választások után is nagyon csábító lehetőség volt. A SPD-ben nagyon sokan úgy érzik, hogy ráfizettek a CDU-val kötött házasságra – valójában ez csak részben igaz, elsősorban a vezetés arroganciájára és a migránsválságkor vállalt álláspontjára fizetett rá leginkább. Összességében, nagyon kevesen látják az SPD-t ott a következő kormányban.
A német szövetségi választásokra szeptember 26-án kerül sor.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.