Nyitókép forrása: bbc.com
Miközben emberek ezrei tüntetnek Mianmar legnagyobb városában, a hatalmat puccsal megszerző katonaság kikapcsolta az ország területén az internetet. Nem egy-egy közösségi háló elérhetőségét kapcsolták le, hanem csaknem az egész hálózat működését blokkolják. Hasonlóra még Fehéroroszországban sem került sor.
A BBC közlése szerint az országban az internetkapcsolat szintje a szokásos 16 százalékára csökkent. A fővárosban Yangonban szombaton is tömegek skandálták, hogy „a katonai diktatúra bukjon meg, a demokrácia győzzön”. A tüntetők előtt a rendőrök lezárták a város kulcsfontosságú útszakaszait.
Az internethozzáférés széleskörű korlátozására azután került sor, hogy a katonaság letiltotta a Twitter és az Instagram elérhetőségét – a Facebookot már egy nappal korábban letiltották. A katonai diktatúra elleni tüntetéseket ugyanis ezeken a platformokon szervezték meg a résztvevők, és a fehéroroszországi eseményekhez hasonlóan, itt cserélnek információkat menet közben, hol melyik út szabadon járható, merre vannak menekülőutak, ha szükség lenne rájuk.
Éhezők Viadala
A mianmari események is megmutatták, milyen jelentőséggel bír az internet a kormányellenes megmozdulások szervezésében és lebonyolításában. Hasonló mértékű beavatkozást legutóbb tavaly nyáron láthattunk Fehéroroszországban, ahol augusztus 9-től masszív tüntetések indultak egy új elnökválasztás kiírásáért. A tömeg nem ismerte el az elég nyilvánvalóan Lukasenka regnáló elnök javára elcsalt választás érvényességét. Ott is az internet volt az a platform, ahol a megmozdulások szinte önmagukat szervezték meg, és hasznos információkat cseréltek ki a tüntetőkre vadászó rendőrök hollétéről. Miután a fehérorosz hatóságok is blokkolni kezdték a közösségi hálókat, az emberek alternatív megoldások után néztek.
Minamarban ugyanez történik, és a hatóságok ugyanazt a módszert alkalmazzák: a virtuális magánhálózatok megbénítására általános áramszüneteket eszközölnek ki.
A demonstrálók Aung Szan Szu Kji megválasztott vezető szabadon bocsátását követelik a börtönből, ahova a február 1-jei puccs során került. A tüntetők gyakran használják az Éhezők Viadala című filmben látott feltartott három ujj jelzését, mint a hatalommal szembeni dac szimbólumát.
A rendőrség szögesdrótokkal zárták el az utakat, összetűzésre eddigi információk szerint nem került sor.
Előzmények
Mianmar – régebbi nevén Burma – lakosai számára a katonai diktatúra nem ismeretlen dolog, 1962 és 2011 között katonai junta irányította az 54 milliós országot. Aung Szan Szú Kji évekig kampányolt a demokratikus reformokért, majd a fokozatos átmenet 2010-ben kezdődött el, de a hadsereg hatalma egy részét megtartotta. Szu Kji kormánya 2015-ben szabad választások keretében került hatalomra.
A töréspontot a rohingya muszlimuk elleni katonai atrocitások elindulása hozta el. Sok százezer rohingya menekült Bangladesbe, Szu Kji viszont nem volt hajlandó elítélni a támadásokat, külföldi támogatói ezért kihátráltak mögüle. Ettől függetlenül népszerűsége töretlen hazájában, és az objektívnek mondható felmérések is az ő elsöprő győzelmét vetítik előre a novemberben esedékes mianmari parlamenti választásokon.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.