Nyugaton geopolitikai fenyegetésnek állítják be a Szputnyik V vakcinát. Az lenne? (Körkép-elemzés)

Nyitókép forrása: trend.sk

Miközben az Európai Unió önhibájából vakcinahiánnyal küszködik, a balliberális uniós politikusok támadást indítottak az orosz Szputnyik V vakcina ellen, mert azzal szerintük Oroszország ki akarja terjeszteni befolyását Közép-Kelet-Európára. A felvetés egész logikusan hangzik, hiszen Moszkva számára a földgáz európai eladása is több holmi jövedelmező üzletágnál. Jelen körülmények között azonban feleslegesen kongatják a vészharangot Nyugaton. Mindenesetre, Brüsszel nyilván szeretne visszavágni a Borrell-féle moszkvai megszégyenülésért, és elterelni arról a figyelmet arról, valójában ki a felelős a vakcinahiányért Európában.

Jelenleg a világ 29 országában engedélyezték a Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcinát, köztük van Magyarország és Argentína, és újabban szeretne csatlakozni a klubhoz Szlovákia és Horvátország is. Az uniós tagállamok körében is kezd ugyanis elterjedni az a nézet, hogy mindegy, honnan érkezik a vakcina, de hatékony és biztonságos legyen. Természetesen a háttérben a Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna oltóanyagok gyártásának lassúságát kell látni.

Az uniós tagállamok Szputnyik iránti érdeklődésének azonban politikai felhangja is van. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) halogatja (vélt vagy valós hiányos dokumentációk miatt) az orosz vakcina engedélyezését, amire nem mellesleg Josep Borrell, az uniós diplomácia első emberének moszkvai megszégyenülése is árnyékot vet.

   

A tagállamoknak azonban nem kötelező megvárni az EMA döntését az orosz vakcina kapcsán, saját felelősségre engedélyezhetik tagállami hatáskörben is az oltóanyagot. Az Európai Egyesült Államok szószóli viszont így joggal érzik úgy, hogy az orosz vakcina soron kívüli engedélyezése Brüsszel feljebbvalóságát kérdőjelezi meg. Tovább gondolva a dolgot a legfőbb dilemma ma már az, hogy

hogyan lehet azt politikailag kezelni, ha a tagállamok saját maguk oldják meg a kialakult válságot (vakcinahiányt), és nem Brüsszel játszhatja el diadalt hozó messiást? Mekkora politikai tőkét jelent a szuverén nemzetek Európáját támogató kormányok kezében az, ha Brüsszel nélkül oldódik meg a járványkezelés? Az már csak hab a tortán, hogy épp egy orosz vakcináról van szó.

Politikai nézetek

Brüsszel motivációin túl azonban érdemes megnézni Moszkva érdekeit. Pontosabban lehetőségeit. Oroszország nyilván szemérmetlenül kihasználná a vakcina értékesítését saját befolyása növelése, csakhogy erre jelenleg nem képes. Ugyanúgy korlátozottak a gyártókapacitásai, ahogy a nyugati gyógyszergyárak esetében, így bár valóban ad el oltóanyagot külföldre ezek egyelőre csak gesztusértékű mennyiséget. Oroszországnak ugyanis először saját határain belül kell kezelhető szintre csökkentenie a járványt.

Persze a szimbolikus mennyiség is jelenthet gondot. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök nemrég amiatt panaszkodott, hogy Oroszország szimbolikus mennyiségű vakcinaszállítmánnyal nyugtatta le az elégedetlenkedőket Kelet-Ukrajnában, bebetonozva ezzel Kijev szempontjából jogtalanul kiterjesztett befolyását. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a háborúban álló ukrán vezetés nyilván előnyösebbnek tartotta volna, ha az oroszok képtelenek úrrá lenni a járványhelyzeten, és eluralkodik az elégedetlenkedés a szakadár területeken.

Viola von Cramon-Taubadel, a zöldek egyik EP-képviselője egyenesen az orosz sportdoppingbotrányhoz hasonlította az orosz vakcina ügyét, azt kifogásolva. Szerinte a tagállamok különutas vakcina-engedélyezése „aláássa az EU közös oltási stratégiáját„. (Nem mintha azt nem maga az EU fullasztotta volna káoszba…)

Médiatámadások

Érdekes, hogy miközben a brüsszeli Politico hírportál Közép-Kelet-Európáért aggódik, a szintén maistream csapatában játszó CNBC a harmadik világ országait félti nem csak az orosz, de a kínai vakcinától is. A CNBC közlése annyiban kiegyensúlyozottabb, hogy az orosz és kínai gyártókapacitások elégtelensége miatt úgy vélik, Moszkva és Peking várhatóan túlvállalja magát rendelésekben, a teljesítéssel pedig gondok lesznek. 

A Szputnyik V vakcinát az azt engedélyező országok biztonságosnak és hatékonynak tartják. A The Lancet tudományos folyóiratban korábban megjelent tanulmány szerint a hatékonysága 91,6 százalékosra tehető. Ezt most több nyugati agytröszt és hírportál próbálja vitatni. És bár valóban vannak nyitott kérdések a klinikai kísérletek részleteit illetően, ugyanezek felmerültek korábban az AstraZeneca esetében is (pl. a klinikai teszteken résztvevők száma és kor szerinti megoszlása).

Körkép.sk