Pongrác
  • HUF: 358.96
  • USD: 1.22
  • 12 °C
  • 16 °C
Külügyek

A romániainál nagyobb elvándorlás talán csak Szíriában van – de míg az egyikben béke honol, a másikban polgárháború dúl

A költségvetési vita ismét rámutatott a demográfiai összeomlás közelségére Romániában

Nyitókép forrása: romania-insider.com

 

Hétfőn tárgyalja a román parlament az alaposan megkésett 2021-es költségvetéstervezetet, amely igyekszik fenntartható kiadásokat megfogalmazni, ám ez az igyekezete fájdalmas döntésekkel párosul. 5,1 millió nyugdíjas esetében befagyasztották a nyugdíjakat (vagyis náluk egyelőre elmarad a valorizáció), a közszférában dolgozók sem részesülnek béremelésben és juttatásemelésben. A román kormány dilemmájának nagyságát jól mutatja, hogy még a fájdalmas intézkedések ellenére is az adóbevételek 95 százalékát viszik el a szociális kiadások és a közalkalmazottak bérköltsége.

 

A román törvények szerint a költségvetés legkésőbb az előző év végéig kellene elfogadni, erre azonban nem került sor, természetesen a koronavírus okozta gazdasági válság miatt. A 2020-as év kiadásai a tervezettől nagymértékben eltértek, rengeteg váratlan tételt kellett fedezni, a késést ezért a legtöbben elnézik a kormánynak.

 

Kivéve az ellenzéket, amely a költségvetés-tervezetről mint “megszorító intézkedésekről” beszél. Emlékeztetőül a tavaly decemberben lezajló parlamenti választások eredményeképpen három (más szempontból négy) párti koalíció jött létre. A legnagyobb kormánypárt a Nemzeti Liberális Párt (PNL), majd a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összegyúrt USR-PLUS formáció következik. Az új román kormány harmadik tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.

 

Az egykori kormánypárt, a korrupciós ügyei miatt pellengérre állított szocdem SPD és a magyarellenes és más radikális jelszavakkal kampányoló és a semmiből felfejlődő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellenzékben vannak. A költségvetési tervezethez több mint három és félezer módosító indítványt adtak be, ezek zömét ez a két párt fogalmazta meg. Az indítványokat a pénzügyi bizottság egytől egyik elutasította.

 

Hiába a megszorító intézkedések, a kiadások lefaragása sem változtat azon, hogy a koronavírus miatt a deficit 7,16 százalékra nőtt. A saját valutát használó Romániában az infláció egyre erőteljesebb, a fogyasztói árak elszálltak, miközben a fizetések követik a gazdasági válság lefelé tartó spirálját.

 

Demográfiai kutyaszorító

 

Ami miatt a román költségvetési vita számunkra is érdekes lehet, az az a körülmény, hogy többen attól tartanak, a rossz gazdasági helyzet fokozni fogja az egyébként is súlyos demográfiai problémákat okozó kivándorlást. Romániában 1990-ben 23,21 millió lakost számoltak össze. A helyzet azóta gyökerestül megváltozott, és enyhe túlzással a kivándorlás mértéke csak a polgárháború sújtotta Szíriáéval vetekedhet. Pedig Romániában béke van.

 

A munkanélküliségi adatok nagyon trükkösek. Bár viszonylag alacsony a román munkanélküliségi ráta (cca. 5 százalék), ám sokat elárul, hogy 2020 januárjától 3,7 százalékról indult. Az adatokat torzítja a nem dolgozó, de “tartalékolás miatt” nem elbocsátott idegenforgalomban dolgozók tömege, a túlterhelt külföldi egészségügy miatt hazatérő külföldön dolgozó románok száma is. Nem tudni, valójában mekkora nyomást is fejt ki a gazdaságra az elvándorlás, és hogy ez a nyomás mit hoz magával egy hét, egy hónap vagy egy év múlva.

 

Romániát évente 200-220 ezer ember hagyja el a jobb megélhetés és életkörülmények reményében. Becslések szerint nagyjából 5 millió román állampolgár dolgozik  agy él életvitelszerűen külföldön, főleg fiatalok. És nem lehet őket hibáztatni, hiszen az országosan tetszetősnek tűnő munkanélküliségi ráta ellenére a 24 évesnél fiatalabb, városban élő munkavállalók körében 25 százalékos (!) az állástalanok aránya (vidéken valamivel kevesebb, mint 17 százalékos).

 

Költségvetési csapda

 

A fiatal munkavállalók elvándorlása egyszerre több csapást mér az állami költségvetésre: nincs népesség utánpótlás. Aki ma nem születik meg, az húsz év múlva nem vállal munkát és fizet járulékokat és adót a fizetéséből. Az iskolák (ahogy egyébként Szlovákiában is) nem tudnak gazdaságosan működni a túl kevés gyermek miatt. Mindezek mellett a látványos elvándorlás miatt a jelenben is brutálisan lecsökkent a járulék és adóbefizetések nagysága – amelyek, mint fentebb írtuk, 95 százalékban a közalkalmazotti bérekre és a nyugdíjakra valamint szociális ellátásra fordítódnak.

 

A magyar, német és zsidó kisebbség száma a 90-es évek eleje óta nem csökkent olyan mértékben, mint az elmúlt néhány évben, de a többségi nemzet szénája sem áll túl jól, lakosságaránya a harminc évvel ezelőtti 90 százalékról 83,43 százalékra csökkent. A nyugdíjas népesség száma az egyik legmagasabb a régióban, 18,4 százalék.

 

Politikai kényszerpálya

 

A dolog érdekessége, hogy a nyugdíjkorhatár manipulálásával a korábbi román kormányok megpróbálták elkerülni, hogy az életképtelen vagy tönkremenő cégek bezárásával utcára kerülő idősebb, de még munkaképes lakosság megjelenjen a munkanélküliségi statisztikákban. Az egyszerű kozmetikai beavatkozás mellett azonban semmit nem tettek új munkahelyek létrehozása céljából.

 

A külföldön dolgozók többsége rendszeresen küld haza pénzt, ami nem kevés tőkét és támogatást jelent a román gazdaságnak. Csakhogy ezek az összegek évről évre alacsonyabbak. Elszállt a külkereskedelmi hiány és a külföldi adósság mértéke, és a szakértők szerint ezt csak részben magyarázza a koronavírus okozta gazdasági válság.

 

A kérdés most az, hogy meg lehet fordítani a negatív trendet, és hogy mibe fog kerülni a lakosságnak.

 

Körkép.sk, Intellinews.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket