Bemutatkozott a brüsszeli bürokrácia: tele vagyunk vakcinagyárakkal, mégsincs elég oltás

Nyitókép forrása: dailymail.co.uk

Csütörtök délután elkezdődött az EU kétnapos, videokonferencia keretében zajló csúcstalálkozója, ahol az országvezetők a vakcinahelyzetről és a transzatlanti kapcsolatokról tárgyalnak. Az alaphangot ezúttal Emnanuel Macron francia elnök adta meg azzal, hogy élesen kritizálta az EU vakcinabeszerzési programját. A francia államfő, arról beszélt, hogy Brüsszel „nem elég gyorsan és nem elég határozottan” dolgozott a vakcinák beszerzésén.

Azzal folytatta, hogy van hová fejlődni, arra azonban kínosan ügyelt, hogy ne dicsérje meg az EU-ból kiváló Nagy-Britanniát sikeres vakcinaprogramja miatt. Míg az EU-ban 10 százalékos az oltottsági szint, a britek túl vannak az 50 százalékon (a felnőtt lakoság arányában). És ez kettős politikai problémát jelent az EU-nak. Az egyik gond az, hogy egy kilépő tagállam sikeres tudott lenni az oltások terén, míg a blokk nem, a másik pedig abban keresendő, hogy az EU egyik legnagyobb vakcinaellátója egy brit-svéd konzorcium, az AstraZeneca.

Brüsszel tehát súlyos presztízs és politikai veszteségeket szenvedett el, ám ezzel súlyos károkat okozott a választások előtt álló német és francia vezetésnek is.

   

Németországban Angela Merkel a minap elnézést kért, hogy húsvétra szigorításokat akart bevezetni, és az ígért intézkedésekre mégsem kerül majd sor. A dolog hátterében azonban nem a járványstatisztika javulása áll, hanem az, hogy pártja, a CDU népszerűsége mélyrepülésbe kezdett részben a koronavírus miatt, részben néhány párttag korrupciós botrányai miatt. A németek szeptember harmadik hetében tartanak majd szövetségi választásokat, és válasszák meg Merkel utódját. A járvány és a korrupciós ügyek nyomása alatt a CDU akár el is vesztheti jelenlegi fölényét a többi párttal szemben. A baloldalon már egy konzervatívok nélküli koalícióról beszélnek.

Franciaország is ki van éhezve a vakcina által ígért enyhítésekre. Emmanuel Macron államfő népszerűsége szintén megkopott, jelenleg a centrista-jobboldali választóknál keres új bázist magának, miközben a  felméréseken ott liheg nyakában régi kihívója, Marine Le Pen, a szélsőjobb vezéralakja.

Lassú regisztráció

Az biztos, hogy a tagállami vezetőknek van mit megbeszélniük, Brüsszel ugyanis alaposan mellényúlt ráérős politikájával. A vakcinaellátás akadozik, az Európai Gyógyszerügynökség pedig olyan vakcinákat vizsgál és regisztrál, amelyeknek gyártói szinte rögtön jelzik is, hogy nem képesek szállítani. Ilyen volt például a Johnson&Johnson vakcinája, ami a negyedik szóban forgó vakcina lenne az EU-ban, ha érkezne belőle.

A várólistán a Szputnyik V előtt még mindig ott van a német Novavax és a CureVac. Breton Thierry, az EU belső piacért felelő biztosa pedig korábban arról beszélt, hogy mire a Szputnyik V-t regisztrálják, elég vakcina lesz Európában, hogy immunizálják a lakosságot, így nem lesznek rászorulva az orosz vakcinára. A jelenleg produkált tempóban alighanem igaza lesz, bár ez nyilván egyáltalán nem vigasztalja a kórházakban levegőért könyörgő betegeket.

A brit AstraZeneca körüli politikai adok-kapok is rendeződni látszik. Leginkább azért, mert London kijelentette, hogy ha az Európai Unió korlátozni meri a területén gyártott vakcinák exportját, akkor a vakcinagyárak elköltöznek. A célzás hatott, az EU és Nagy-Britannia közös memorandumban ígérték a helyzet rendezését. Nem csoda.

A kontinentális Európa területén öt AstraZeneca vakcinagyár található (Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban). Pfizerből jóval több van, többek között Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Svájcban és Ausztriában. Modernát jelenleg csak Spanyolországban, Franciaországban és Svájcban gyártanak az EU-n belül. Összesen 20 gyár az EU területén, mégis hiányunk van vakcinából. Csak a Pfizer-gyárakban 12-t számolhatunk össze:

Körkép.sk