Romló közhangulat, emelkedő számok, politikai melléfogások – ilyen a járványhelyzet nyugaton Húsvét idején

Nyitókép forrása: 

Nyugat Európában nem csak a járvány tombolt a húsvéti ünnepek alatt, de tetőfokára hágtak az indulatok is a politikusok döntései miatt. Ahogy emelkednek az esetszámom, úgy romlik a közhangulat. Lehet-e minden szempontnak megfelelő intézkedéseket hozni?

Németországban a szövetségi kormány egy nappal azután, hogy bejelentette a húsvéti totális zárlat tervezetét, vissza is vonta azt, helyette a döntéseket a tartományi kormányokra bízta – bár Angela Merkel felszólította a lakosokat, hogy maradjanak otthon.

„Németország az abszurditás legjobb példája. (…) Mindegyik tartományi kormány a maga dolgával foglalkozik, a szövetségi kormány pedig, úgy tűnik, képtelen egyértelmű stratégiát kidolgozni”

idézett egy kölni hölgyet a CNBC a járványhelyzet kapcsán. A nő szerint a közhangulat meredek zuhanórepülésben van, ahogy az esetszám egyre emelkedik, a kórházak pedig telítődnek. Németországban a napi új beazonosított fertőzöttek száma az elmúlt héten 9000 és 20 ezer között mozgott – egyelőre még nem érte el a december tapasztalt napi 49 ezres számot.

   

Olaszországban megengedően szigorú szabályok uralkodnak

Olaszországban szigorúnak mondott háromnapos zárlatot hirdetett, megtiltva minden nem elengedhetetlen utazást, de lehetővé téve a templomok megnyitását és azt is, hogy maximum három nem egy háztartásban élő felnőtt egy asztalnál fogyassza el az ünnepi ebédet.

Olaszországban 3,6 millió fertőzöttet számláltak a járvány tavalyi kitörése óta, a halálos áldozatok száma 111 ezer. Jelenleg naponta 20 ezerrel gyarapszik a beazonosított fertőzöttek köre – ez viszonylag nem sok, de még mindig több mint háromszor annyi, mint egy éve, amikor naponta 6000-re rúgott az esetszám.

Franciaországban is feszült közhangulat uralkodik. Február óta meredeke emelkedésbe kezdett a járványgörbe, jelenleg napi 66 ezer új esetnél tartanak (ez a vasárnapi adat), és sokan attól félnek, hogy visszatér a napi 90 ezres esetszám, ami az első hullámhoz képest már így is megtízszereződött.

Nagyon sok francia panaszkodik a korlátozó intézkedések következetlensége miatt, de az uniós vakcinabeszerzés és az oltási stratégia lomhasága miatt. Nagy az elégedetlenség, és Németországhoz hasonlóan egyre gyakoribbak a korlátozások elleni tüntetések. A párizsi rendőrség 6600 rendőrt mozgósított az ünnepi hosszú hétvégére, hogy betartassák a járványintézkedéseket. Az aktuális szabályok szerint a párizsiak 10 kilométerre távolodhatnak el otthonuktól – korábban csak 1 kilométer volt a megengedett.

Egy évvel a járvány után csak súlyosbodott a dilemma

A nyugati hírek is jól ábrázolják, hogy az embereknek mennyire elegük van, nagyjából mindenből, ami a járvánnyal kapcsolatos. A következetlen, politikailag motivált intézkedésekből, a korlátozásokból, a gazdasági nehézségekből, a kudarcos európai vakcinabeszerzésből és annak hátulütőiből.

A helyzet az egykor kétdimenziós dilemmát háromdimenzióssá változtatta. Egy éve a fő kérdés az volt, hogy hol lehet ésszerű egyensúlyt találni az emberéletek megmentése és a gazdasági károk minimalizálása között. Márpedig ezek egymást kizáró tényezők voltak akkor és most is (nem lehet úgy enyhíteni a gazdasági károkat, hogy ne kerüljön emberéletekbe, és fordítva).

Egy évvel később a kérdés a háromszereplősség vált: lehet-e egyensúlyt találni az emberek megmentése, a gazdasági károk minimalizálása és a politikai következmények elhárítása között. A szomorú helyzet az, hogy a politikusok az első, kétdimenziós kérdésre sem találták meg a választ, áttörésre az új dilemma esetén még annyira sem várhatunk tőlük. Pedig újabban már saját politikai jövőjük miatt aggódhatnak.

Tipikus példa Németország, ahol a húsvéti zárlat visszavonására azután került sor, hogy a legnagyobb kormányzópárt, a CDU népszerűsége meredek zuhanásba kezdett két tagja korrupciós ügyei miatt – márpedig Németországban idén szeptemberben szövetségi választásokat tartanak, és megválasztják Angela Merkel utódját is.

Franciaországban is csak hajszálnyival enyhébb a politikai nyomás, ott a balliberális térfélről jobbcenterbe kerülő Emmanuel Macron elnöknek van félnivalója, népszerűsége megcsappant, a felméréseken pedig ott liheg a nyakában Marine Le Pen, a szélsőjobb vezére.

Körkép.sk