Nyitókép forrása: ft.com

 

Március végén Bernd Lucke német közgazdász, volt euroszkeptikus EP-képviselő panaszt tett a német Alkotmánybíróságon az uniós újjáépítési alap miatt, amely szerinte ellentétes az európai alapszerződésekkel. A német taláros testület szinte azonnal fel is függesztette a 750 milliárd gigászi újjáépítési alap német ratifikációjának felfüggesztéséről. Az AB egyelőre még arról sem döntött, hogy egyáltalán tárgyalni fogják-e Lucke beadványát.

 

Az uniós újjáépítési alapot minden tagállamnak ratifikálnia kell, enélkül nem léphet érvénybe. Bármelyik országban is válik bizonytalanná a ratifikáció sorsa, az Brüsszelben pánikszerű hangulatot teremt, ám a németországi események alaposan igénybe vették az európai bürokraták idegeit. Németország, a német hozzájárulás, befizetés és gazdasági erő nélkül ugyanis nincs újjáépítési alap.

 

Berlin és Brüsszel az utóbbi években egyre gyakrabban kerül szembe egymással. Legutóbb például a német Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank 2015-től zajló eszközvásárlási programja (hitelfelvétel a pénzpiacról) jogellenes volt. A Bundesbank nem járulhatott többé hozzá a programhoz.

 

 hirdetes_810x300  

A Lucke által benyújtott panasz az uniós alap azon részét vitatja, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamoktól az alapszerződésben lefektetettnél több pénzt kérjen az EU. A felvett pénzt az EU arra használná, hogy fedezze  gyengében teljesítő uniós tagállamok hitelgaranciáit (pl. a déli tagállamokét), és így lehetővé tegye, hogy elfogadható áron vegyen fel kötvény formájú közös , uniós szintű kölcsönt a pénzpiacról.

 

Ezzel gyakorlatilag a tagállamok a közös teherviselés elve alapján elosztják egymás között az adosságkockázatot, amelyet a kötvények kibocsátásakor kockázati felár formájában kell megfizetniük. Leegyszerűsítve: a németek, hollandok, dánok és osztrákok terhére jutnának saját pénzügyi helyzetüknél jóval előnyösebb kölcsönökhöz az olyan országok, mint Olaszország, Portugália, Görögország.

 

Ezzel úgy új, hatalmas összegű kölcsönfelvétel kötné egybe az Európai Uniót, megnyitva az utat a totális pénzügyi unió előtt – márpedig a tagállamok legtöbbje aligha mondana le pénzügyei feletti uralmáról.

 

Az északi tagállamok a közös kölcsönfelvételre más módon is ráfizetnek. Eddig ugyanis, ha az EU-ban gazdasági nehézség adódott, akkor a pénzpiaci tőke mindig a német, holland, dán államkötvényekben keresett menedéket, ami ezeknek az országoknak nagyon előnyös volt. A közös, eurókötvények kiadásával ez az előny megszűnne.Valószínűleg ez is ott szerepelt Hollandia ellenérveinek listáján, amikor névleg jogállamisági klauzulára hivatkozva zátonyra akarta vinni az újjáépítési alapot tavaly ősszel.

 

Luckéről egyébként érdemes tudni, hogy eredetileg ő alapította a német szélsőjobbos AfD pártot, majd mikor abban a szélsőséges elemek kerültek fölénybe, kilépett belőle, és most egy kevésbé jelentős, euroszkeptikus-reformista párttal próbálkozik újjáépíteni politikai karrierjét.

 

Körkép.sk, Politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.