Nyitókép forrása: bbc.com

 

Chile ott van a legsikeresebben immunizáló országok között, most mégis kénytelen volt ismét korlátozásokat bevezetni. A koronavírusjárvány erőre kapott, a napi esetek száma pár nappal ezelőtt ismét 9000 fölé emelkedett a korábbi 1300-ról. Újra megdőltek a negatív rekordok a járványstatisztikában, a közhangulat pedig enyhén szólva is elégedetlen. Holt rontották el?

 

Chile az OurWorldInData.org adatai szerint a világharmadik legsikeresebben oltó országa, a lakosság nem csaknem 40 százalékos átoltottságával. Mára azonban az intenzív osztályok ismét megteltek, 18 millió főt számláló népesség nagy része ismét saját otthona foglya, az ország határait pedig bezárták a külföldiek előtt. Az emberek hetente kétszer mehetnek el bevásárolni és orvoshoz (a sürgős eseteket nem számolva).

 

A probléma hátterében több tényező is áll, de az egyik leglátványosabb mégis az volt, hogy a hatalmas nyomás alatt politikusok önnön sikereiktől megrészegülve túlzottan szabadjára engedték a gyeplőt. A chilei kormány két hónappal ezelőtt még azzal kérkedett, hogy a világ egyik leggyorsabban oltó országává tették Chilét.

 

 hirdetes_810x300  

Nem sokra rá vadul elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. Még novemberben (fél éves totális zárlat után) megnyitották az utat külföldi turisták előtt. A lakosságnak külön engedélyt adtak az országhatárokon belüli nyaralásokra, mert egyes szakértők szerint ez nélkülözhetetlen intézkedés volt az emberek mentális egészsége érdekében. Megnyitották az éttermeket, üdülőhelyeket, hogy végre felpörögjön a gazdaság.

 

Csakhogy túl gyorsan lazítottak az intézkedéseken. Az oltásokat először a legveszélyeztetettebb korcsoportok kapták meg, majd a frontvonalban dolgozók és a tanárok. A népesség legmobilisabb része még nem volt kellőképpen átoltva.

 

A baj nem jár egyedül

 

A politikusok túlzott magabiztossága okozta problémákat végül egy új brazil mutáció tetézte, amely a koronavírus eredeti változatánál 2,5-szer gyorsabban képes terjedni, és ellenállóbb az antitesteknek is (összehasonlításuk, a brit mutáció 1,4-1,7-szer terjed gyorsabban az eredeti variánsnál).

 

Persze, a vakcinázás sikere sem állt olyan erős lábakon, mint ahogy pusztán a statisztikák látni engednék. A 40 százalékos átoltottság éppen kétszer akkora, mint a szlovákiai oltottsági szint, de Chile a kínai CoronaVacot használja (gyártója a Sinovac, nem összekeverendő a Sinopharm oltóanyagával), aminek hatékonysága kapcsán elég sok kérdés merült fel.

 

Vannak ugyan tanulmányok, amelyek 90 százalék közelébe mérik hatékonyságát, a legtöbb kutatás azonban 50-70 százalékosnak tartja. A brazilok 50,4 százalékosra mérték, a Chilei Egyetem pedig a múlt héten közölt egy tanulmányt, amely szerint a CoronaVac hatékonysága 56,5 százalékra tehető – ami nem túl sok. Nagyobb probléma azonban, hogy az első oltás után a védettség kialakulásának esélye mindössze 3 százalékos. Tehát hiába jár 40 százalékon Chile az oltottságban, valójában csak azokat szabadna belevenni a statisztikába, akik legalább két héttel túlvannak a második oltáson is. Márpedig belőlük sokkal kevesebb van (26 százalék). Miközben a mindkét oltást megkapók alig több, mint felénél alakul csak ki az immunitás.

 

Azt azért érdemes kiemelni, hogy a fenti okok külön-külön nem feltétlenül hozták volna vissza a járvány Chilébe (sem). De együtt már szinte törvényszerű volt a kudarc: túl gyorsan lazítottak, amivel lényegében segítették egy gyorsabban terjedő új mutáció terjedését, a vakcinázás hatékonysága pedig túl alacsony volt az új variáns terjedésének megakadályozásához.

 

Körkép.sk, BBC.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.