Nyitókép forrása: intellinews.com

 

Ismét veszélyesen közel állunk az ukrán válság eszkalálódásához, ráadásul a rengeteg dezinformáció és álhír sem segít lenyugtatni a kedélyeket. Az internetet az elmúlt napokban ellepték a katonai menetoszlopokról szóló hiteles vagy kevésbé hiteles videók, mi az előbbiekből gyűjtöttünk össze párat. Az oroszok jelentős haderőket vontak össze Ukrajna északi határainál és a Krím-félszigetnél, így ha háborúra kerülne sor, Ukrajna aligha tudna két fronton is helyt állni.

 

A sajtóban megjelent információk szerint az orosz-ukrán határnál és a Krím-félszigetnél összesen 80 ezer orosz katona fejlődik fel. A Daily Mirror közlése szerint 107 ezer katonáról, 1300 tankról, 3700 drónról, 1300 ütegről, 380 rakéta-sorozatvetőről van szó. Josep Borrel (az oroszországi látogatása során alaposan megszégyenített) uniós külügyi vezető szerint az orosz katonák valódi száma 150 ezerre tehető.

 

A brit Daily Express lap által összegyűjtött videók egyikén látható, ahogy katonák harctéri szállítására használt 8×8-as meghajtású páncélozott járművek és más teherautók vonulnak.

 hirdetes_300x300  

 

 

Egy másik felvételen tankok sora látható, a kép állítólag Maszlovkán, az ukrán határtól mindössze 300 kilométerre készült. A Portfolio.hu közlése szerint a fotón T-72B3 harckocsik láthatók, amely az ötven ével ezelőtti legendás harckocsik 2010-ben felújított változata.

 

 

Egy másik videón vasúton szállított önjáró lövegeket kaptak lencsevégre, méghozzá a Krími-hídon.

 

 

Egyes források szerint Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket és 9K720-as Iszakander ballisztikus rakétákat is a térségbe vezényeltek az oroszok, bár ennek valóságtartalmát még nyugaton is vitatják.

 

Az orosz és amerikai médiában az orosz és amerikai szándékok alapos lesarkításából űznek sportot, természetesen a másik felet állítva be agresszornak, provokátornak.

 

Forrás: nypost.com

 

Túl nagy az ár a hozadékokhoz képest

 

A feszültség könnyen vezethet nyílt konfliktushoz, ám egyelőre a legtöbb szakértő úgy véli, hogy sem Oroszországnak, se Ukrajnának nem állhat érdekében egy háború. Oroszország egy támadással nem csak okot adna a NATO felélesztésére, de lemondana egyébként jövedelmező európai projektjeiről. Ukrajna pedig – pedig bár jelentős fejlődésen ment keresztül – nem rendelkezik elég haderővel az orosz támadás feltartóztatására.

 

Ukrajna 2019-ben GDP-je 3,2 százalékát fordította hadi kiadásokra, szemben a 2014-es 2,2 százalékkal. Jelenleg 255 ezer katonával rendelkezik aktív szolgálatban, további 900 ezer fős tartalékot tud mozgósítani. Ukrajna a 13. legtöbb harckocsival rendelkező ország. Ez azonban önmagában messze nem elég.

 

Oroszország a becslések szerint 60 milliárd dollárral többet költ haderőre Ukrajnánál, számbeli fölénye pedig több, mint egyértelmű. Ennek ellenére az oroszok mozgástere a nemzetközi viszonyok miatt eléggé behatárolt. Kelet-Ukrajnában hivatalosan nincsenek jelen, és ennek a látszatnak fenntartása miatt Ukrajna elvileg jó esélyekkel lenne képes visszafoglalni a Donyec-medencét – nagy árat fizetne érte, de sikerülhet.

 

Ugyanakkor Ukrajna összeroppanna, ha az oroszok egyszerre indítanának offenzívát a Krím és az északi határ felől.

 

Egyelőre azonban még mindig csak erőfitogtatást látnak a szakértők az ukrán és orosz csapatmozgások hátterében, amolyan félelemkísérletet. Azt azonban szintén leszögezik, hogy nem Kijev dönt a helyzet további alakulásáról, hanem leginkább Moszkva.

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: csapatösszevonás haderő invázió Kelet-Ukrajna orosz-ukrán háború ukrán válság
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.