Hiába mérséklődnek a számok Európában, úgy tombol a járvány a világban, mint még soha

Nyitókép forrása: rtbf

„Amíg nincs biztonságban mindenki, addig senki sincs biztonságban” – jelentette ki Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális vezetője magyarországi látogatása alkalmával a vakcinázás kapcsán. Arra utalt, hogy hiába kiemelkedő az oltottsági szint egy két országban, a globális világjárvány megállításához megfelelő globális oltottsági szintre lenne szükség. Másképp a vírus továbbra is elég erős marad, hogy mutálódjon, és ellenállóbb variánsokat hozzon létre. Kluge azt is kijelentette, hogy a vakcina nem geopolitikai kérdés, hanem életmentő eszköz. Fontos kijelentések ezek egy olyan időszakban, amikor az európai számok kezdenek javulni, de a világ többi részében úgy tombol a járvány, mint eddig soha.

Érdekes módon nem a döntéshozók, hanem a közgazdászok kongatják a vészharangot. Arra figyelmeztetnek, hogy a vírus Európán és Észak-Amerikán kívül ismét brutális terjedésbe kezdett, rekordokat döntenek a járványstatisztikák, és félő, hogy a helyzet súlyosan károsíthatja a globális gazdasági növekedést, csökken a kereslet, túltermelés áll elő, megnő a migrációs nyomás, és így tovább.

Miközben Szlovákiában a járványhelyzet javulásának és a tavasznak egyaránt örülni lehet, az elmúlt héten világszinten rekordot döntött az azonosított új esetek száma. Rohamos terjedésbe kezdett a koronavírus Indiában, amely április 21-én csaknem 315 ezer új esetet regisztrált, ami új abszolút világcsúcsnak számít. De rohamosan romlik a helyzet Argentínában, Törökországban és Brazíliában is.

   

A közgazdászok egy része már kidobta a 2021-re írt viszonylag optimista előrejelzéseit. És ez alól a vakcinázás lassúsága miatt Európa sem kivétel. A járvány kontrollálatlansága és az elégtelen vakcinázás miatt nő a veszélye, hogy a vírus újabb, ellenállóbb mutációkat produkál, amelyek ellen az eddigi oltások hatástalanok vagy kevésbé hatásosak lesznek. Így, hiába jutott elég vakcinához a gazdag nyugati világ, a szegényebb, vakcinázásban lemaradt vagy teljesen kimaradt szegény országokból újabb hullám indulhat el, amely mindenkit egyformán sújt majd. Ez ma a járványszakértők legnagyobb félelme.

De még ha meg állna a vírus a szegény országok határainál, a szegény országok piacainak összeomlása, a kereslet zuhanása visszafogja majd a globális gazdasági növekedést, és az egész helyzet ismét megbénítja az ellátási láncokat. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint, ha nem sikerül felzárkóztatni oltásban a szegény országokat is, és marad a mostani trend, akkor 2025-ig 9000 milliárd dolláros túltermelés keletkezik a világgazdaságban.

A szegényebb országokat jelölő „feltörekvő országok” adják a világ népességének 86 százalékát, a globális gazdasági bővülésnek pedig a kétharmadát produkálták a járvány előtt. Indiában – ami jelenleg a világ hatodik legnagyobb gazdasága – a gazdasági életet a járvány ismét megbéníthatja, mert a vírus terjedése épp a munkások ingázásával van leginkább összefüggésben.

Az európai jó számokkal teljesen ellentmondásos módon a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a pandémia még korántsem ért véget. Egyesek úgy ábrázolják a szituációt, mint az oltások osztása és az új vírusmutációk közti versenyt. A spanyol náthán példálózva a Bloomberg azt írta, hogy az vélhetően az Egyesült Államokból indult, onnan terjedt át Európába, de végül más, szegényebb országokban okozott valóban nagyméretű katasztrófát.

Körkép.sk