Nyitókép forrása: rfi.fr

 

Kevesebb, mint egy év van hátra a francia elnökválasztásokig, és nagyon úgy fest, hogy ezúttal Marine Le Pen komoly eséllyel győzheti le Emmanuel Macron jelenleg regnáló elnököt. A francia társadalom rengeteg nyílt feszültséggel küzd, és a koronavírus miatti korlátozások csak a jéghegy csúcsa. Nemrég megjelent egy nyílt levél, amelyben többek között a hadsereg kimagasló személyiségei is a polgárháború esélyére figyelmeztetnek. A dolgot egyáltalán nem lehet félvállról venni: egyrészt, Franciaország történetében a hadsereg játszott már belpolitikai szerepet, másrészt, az általuk megvilágított problémák igen valósak és aggasztóak.

 

A Politico felmérésfigyelője szerint Marine Le Pen jelenleg egy egész százalékponttal vezet Emmanuel Macron előtt. A francia szélsőjobb vezére most igyekszik megszerezni a jobboldali mérsékelt szavazók szimpátiáját is, nem feladva eredeti retorikáját. A feladat nem könnyű, de nem is annyira nehéz, mint négy évvel ezelőtt volt: az iszlamizmus, a párhuzamos társadalmak, a külvárosi bandák és a szociális hanyatlás önmagukért beszélnek.

 

Persze Macron sem tétlenkedik. A balliberális mainstream egykori kegyeltje mára egyre inkább jobbra tolódik. Részeben azért, mert Franciaország számára a radikális iszlám és a bevándorlók integrációjának elmaradása egyre nagyobb problémákat jelent. Macron érezve, hogy a „mindenkit fogadjuk be Európába” retorikával csak saját politikai sírját ásná meg, változtatott. Egyre több burkolt kritikát fogalmazott meg a radikális iszlámmal szemben, elkezdte feszegetni a vallási közösségek, és azon belül a muszlimok egyre több gondot okozó előjogait, első olvasatban pedig már átment az „iszlamista szeparatizmus” ellen alkotott törvényjavaslat. Meg is lett az eredménye: a mainstream sajtó változó intenzitással, de egyre inkább ellene dolgozik, többek között iszlám ellenességgel vádolják.

 

 hirdetes_810x300  
A katonaság beszáll a játszmába

 

Ebben a helyzetben jelent meg egy nyílt levél április 21-én, amelyet 24 egykori tábornok, és a katonaság, valamint a csendőrség 1500 tagja szignózott. A levél aláírói arra szólították fel  az ország vezetőit, hogy „számolják fel a fenyegetéseket”, és cselekedjenek végre „a nemzet védelmében”. A szerzők „az ország iszlamizálódásáról”, külvárosi hordákról”, és a döntéshozók „gyenge, megengedő politikájáról” írnak. Azt is hozzáteszik, hogy ha nem történik érdemi változás, akkor az katonai felkeléshez és polgárháborúhoz, valamint az ország széthullásához vezethet.

 

Nagyon beszédes, hogy a levél aláírói  annak tudatában vállalták nevüket, hogy a katonaság tagjainak alkotmányos kötelességük tartózkodni a belpolitikai és vallási véleménynyilvánítástól. Hogy mégis megtették, az figyelemreméltó jelzésértékkel bír Macron és a francia kormány számára. Az sem elhanyagolható részlet, hogy a levél nem sokkal azután született, hogy egy Allah Akbart kiáltó tunéziai bevándorló meggyilkolt egy rendőrnőt.

 

A politikusok természetesen alibista módon reagáltak, mivel közelegnek a választások, ellentámadásba lendültek. Florence Parly védelmi miniszter katonai törvényszéki eljárást helyezett kilátásba az aláíróknak, a nyugalmazott tábornokokat pedig rangjuk és nyugdíjuk megvonásával fenyegette meg.

 

A második levél

 

Erre válaszul a múlt vasárnap megszületett egy újabb levél, amely viszont már névtelenül került nyilvánosságra a Valeurs Actuelles francia szélsőjobboldali hetilap hasábjain. Annyit lehetett tudni, hogy a szerzők a francia hadsereg aktív szolgálatban lévő tagjai, akik Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Afganisztánban teljesítettek szolgálatot. Egy helyen úgy fogalmaznak:

 

„A bőrünket visszük a vásárra az iszlamizmus elleni harcban, miközben a saját földünkön engedményeket adtok nekik”

 

Később úgy folytatják: „Ha kitör a polgárháború, a hadsereg meg fogja védeni saját területét. (…) Senki sem akarta ezt a szörnyű helyzetet, ahogy elődeink, úgy mi sem, de most polgárháború zajlik Franciaországban, és ezt ti is tökéletesen tudjátok”.

 

A levél nem kevés embert mozgatott meg, a csatolt petíciót rövid idő alatt kétszázezren támogatták aláírásukkal.

 

Sokan a hadsereg politikai ambícióit emlegetik az ügy kapcsán, mivel felhívásukat éppen De Gaulle elleni puccskísérlet leverésének évfordulójára időzítették. De, bár a francia közvélemény aligha ért egyet a hadsereg politizálásával, a véleményükkel viszont annál inkább. A felmérések szerint a francia átlag választót a drogok, az erőszak terjedése és az iszlamizmus aggasztja leginkább.

 

A dolog biztosan kihat majd az elnökválasztási kampányra. Macron szinte csapdába került: a közvélemény eredményeket akar, de a mainstream sajtó keményen támadja őt minden olyan javaslata miatt, amely az iszlamizmus okozta társadalmi gondok ellenőrzésére irányul.

 

Körkép.sk, BBC.com, GeopoliticlFutures.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.