Nyitókép forrása: thestraitstimes.com
Izrael szárazföldi egységeket és katonákat vezényel a Gázai-övezet határára. Ezzel radikálisan megnőtt az esélye a szárazföldi hadműveleteknek és az izraeli-palesztin konfliktus nyílt háborúvá alakulására. Nem először kerülne sor ilyen offenzívára, hasonlót láthattunk már 2014-ben és 2008-2009-ben is. Mindkét alkalommal rengeteg civil veszett oda. Az érem másik oldal, hogy Hamász és az Iszlám Dzsihád által kilőtt rakéták kilövő állásait csak szárazföldi beavatkozás árán lehet felszámolni.
A Gázával közös határszakaszra 3000 katonát vezényelt át hivatalosan az Izraeli Haderő (IDF), azzal a paranccsal, hogy „készüljenek fel minden eshetőségre, akár egy eszkalációra is”.
Ez gyakorlatilag az offenzíva előkészítő lépése, bár hivatalosan az IDF nem tartja elkerülhetetlen a háborút.
A két fél által végrehajtott támadásoknak eddig körülbelül 100 halálos áldozata lehet. Izrael oldalán jóval kisebb ez a szám, de a zsidó államnak a rakétatámadások mellett meg kell küzdenie a Jeruzsálemben forrongó tömeggel is. Arab és zsidó tüntetők esnek egymásnak az utcákon, százakat tartóztatnak le a hatóságok, sok a sérült. Az erőszak durvább méreteket ölt, mint a 2000-es évek első felében zajló második palesztin intifáda idején tapasztaltak. Ez pedig cselekvésre kényszeríti az izraeli hadsereget.
Izrael katonai fölénye egyértelmű -de…
Bár sem a Hamászt sem az Iszlám Dzsihádot nem szabad lebecsülni, Izrael katonai fölénye megkérdőjelezhetetlen, mint csapásmérő egységek, mind hírszerzés terén. Persze, a Hamász sem tétlenkedett. Jelentések szerint megpróbáltak átjuttatni az izraeli védelmi vonalon egy felfegyverzett drónt, ami végül fennakadt a védelmi vonalon. A BBC beszámolója szerint a Hamász egyik elit egysége egy alagúton keresztül akart behatolni izraeli területre, ám a hírszerzés megelőzte őket, és berobbantotta a járatot.
A Hamász és az Iszlám Dzsihád legerősebb fegyverei a rakéták,a melyekből már 1600-nál is többet lőttek ki Izraelre. Ezek jelentős részét titokban, alagutakon csempésztek be Gázába az egyiptomi Sínai-félszigetről. A rakéták másik forrása közvetlenül Gáza, ahol vélhetően iráni technológiai segítséggel gyártották le a csapásmérő szerkezeteket. Az izraeli légierő pontosan ezeket a gyártó- és tárolókapacitásokat akarja megsemmisíteni. A Hamász rakétaarzenáljának egyes típusa különböző hatótávolsággal rendelkeznek, a 16 kilométerestőól a 200 kilométeres hatótávig.
Az izraeli hadsereg szerint a több mint 1600 kilőtt rakéta közül 200 röviddel útnak indítása után lezuhant vagy darabjaira hullott, ami jól mutatja a gázai rakétagyárak technológiai korlátait. Azok közül, amelyek eljutottak Izraelig, nagy részét a Vaskupola pusztította el, ám ez sem működött tökéletesen. Ashkelon városában üzemzavar miatt nem működött megfelelően a védelmi rendszer, így izraeli oldalon is adódott példa a technikai korlátokból fakadó fiaskókra.
Az most bejelentette katonai mozgósítás könnyen nyílt háborúba csaphat át. Szárazföldi haderő nélkül felszámolni a Hamász és az Iszlám Dzsihád csapásmérő állásait nem nagyon lehet. Ám az IDF minden bizonnyal csak az utolsó lehetséges eszköznek tekinti az offenzívát. Elsősorban az emberáldozatok száma miatt. Legutóbb, mikor Izrael bevonult Gázába 2014-ben, 2251 palesztin, köztük 1462 civil halt meg, izraeli oldalon pedig 67 katona és hat civil esett el.
Nyugati elemzők szerint a hétfő óta zajló kölcsönös támadások halálos áldozatainak száma nem teszik lehetővé a fegyvernyugvást, annak ellenére, hogy mindkét fél hajlana a megoldás felé.
Körkép.sk, BBC.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
