Magyar elnökség kezdődik az Európa Tanácsban

Nyitókép: index.hu

Az Európa Tanács miniszteri bizottságának vezetését 2021. május 21-étől Magyarország veszi át Németországtól fél évre, majd novemberben adja át Olaszországnak. A magyar elnökség fő prioritásai között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és az anyanyelvhasználat.

Felmerül a kérdés: Mire ad lehetőséget Magyarországnak ez az elnökség, hiszen fél év nem nagy idő a nemzetközi politkában? Tudni kell, hogy a magyar elnökség esélyeit növeli, hogy már az előző német elnökséggel együttműködve, s majd aztán hat hónap elteltével az olasz elnökséggel együttműködve továbbra is szerepeltetheti a prioritásait.

Hat hónap arra elegendő, hogy egy multilaterális rendszerben, multilaterális, tehát több felet, több nemzetközösséget érintő nemzetközi együttműködésben Magyarország megmutassa, hogy melyek a számára nagyon fontos témák – nemzetközi szinten is. Ha ezek a témák egyébként is napirenden szerepelnek a nemzetközi politikában, akkor ezeket hangsúlyosabbá lehet tenni, ha pedig nem szerepelnek napirenden, akkor lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország felhívja rájuk a figyelmet és akciókat indítson.

    

5 nagy téma

Magyarország öt nagy témát szorgalmaz majd elnöksége alatt, amelyek egyértelműen egybevágnak a magyar kormányzat prioritásaival: a nemzeti kisebbségek helyzetének elemzése,  a jövő nemzedékével kapcsolatos politikák (család, ifjúság, felnövekvő nemzedék és a romák társadalmi felzárkóztatása), vallásközi párbeszéd, amely nemcsak a keresztény felekezetek között jön létre, a jövő kihívásai: informatikai forradalom, mesterséges intellinegcia, új vívmányoknak a társadalomra való hatásának a kérdése, illetve környezet- és klímapolitika.

Az Európa Tanács nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, tehát az Európai Unió állam- és kormányfőiből álló csúcstestületével! Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én a londoni szerződés keretében hozták létre, jelenleg 47 állam a tagja. Magyarország – amely már egyszer elnökölt a szervezetben –1990. november 6-a óta a tagja az Európa Tanácsnak.

Hatáskörök

Mi is a hatásköre az Európa Tanácsnak? Az Európa Tanács hatásköre – ellentétben az Európai Unióval, amely gazdasági integrációként kezdte a pályáját –, hogy kifejezetten olyan politikákat célozzon meg, olyan politikákat tegyen az együttműködése alapjául, amely a nemzetek közötti jobb megértést segíti elő. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy tulajdonképpen létezik egy hallgatólagos megállapodás az Európai Unió és az Európa Tanács között, ezek szerint az Európai Unió foglalkozik inkább a gazdasági integrációhoz kötődő közös politikákkal, míg az Európa Tanács a nemzetek közötti koordinációt segíti, és különösen erős azokon a területeken, ahol az Európai Unió együttműködése nem annyira szoros. Ilyenek például a kultúrához, a nemzeti kisebbségek jogaihoz kötődő kérdések, illetve olyan kérdések, amelyek elsősorban Európához, mint kulturális közösséghez köthetők.

Persze ezt a hallgatólagos úgymond feladatelosztást, vagy együttműködést az Európai Unió – elsősorban az Európai Bizottság ténykedése által – sajnos az elmúlt időszakban több alkalommal megszegte, és teljesen más politikai irány határozza meg tevékenységét, mint a nemzetek közötti egészséges együttműködés.

Magyar prioritások

Magyarország számára tehát prioritás a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, így a Minority SafePack, azaz a kisebbségi mentőcsomag, illetve a kárpátaljai magyarok ügye is minden bizonnyal hangsúlyosan lesz jelen a magyar elnökség alatt az Európa Tanácsban. A Minority SafePack esetében mindenekelőtt figyelemfelkeltésre lesz lehetőség, hiszen azt az Európai Bizottság semmitmondó okok miatt egyszer már elutasította, viszont a kárpátaljai magyarság védelmében konkrét intézkedések történhetnek.

Hogy mennyire lehet eredményes Magyarország elnöksége az Európa Tanácsban, arról Lánczi Tamás politológus a következőképpen nyilatkozott a Körképnek:

„Az Európa Tanácsnak nagyon erős jogvédő tevékenysége van és volt az elmúlt hetven évben: emberi jogi chartákat fogadtak el, felállították az Európai Emberjogi Bíróságot. Ami számunkra, magyarok számára fájó, de egyben fontos is, hogy bár az Európa Tanács jogvédő tevékenysége erős, a nemzetiségi kisebbségi jogokat nem karolta föl. Amiben tehát a magyar elnökség alatt jelentőset lehetne előre lépni – és ez a magyar elnökségnek az egyik kitűzött célja is –, az éppen ez a terület, azaz a kisebbségi jogok védelmének a középpontba helyezése.

 

Arra szeretnénk tehát felhívni a figyelmet, hogy a számos emberi jog mellett ez az egyik legfotnosabb, hiszen azok, akik kisebbségben élnek vagy kényszerülnek élni egy másik állam területén, azok fokozottabb védelmet érdemelnek és jogosultak erre. Talán ez a fél év elegendő lehet arra, hogy az Európa Tanács működésének prioritásai közé beemeljük a kisebbségi jogok védelmét.“

A kárpátaljai magyarok ügyével kapcsolatban Lánczi Tamás a következőket mondta:

„Biztos, hogy a kárpátaljai magyarok ügye szóba fog kerülni a magyar elnökség alatt. A megoldás fél év alatt valószínűleg elérhetetlen. Mindenekelőtt azért, mert Ukrajna olyan geopolitikai törésvonalon fekszik, ahol két világbirodalom csap össze egymással, és tulajdonképpen ennek az áldozata a kárpátaljai magyarság. Mi nem tudunk megvívni geopolitikai küzdelmeket, itt legfeljebb ügyesek lehetünk, és elérhetjük, hogy a lehető legjobb helyzetet alakítsuk ki a kárpátaljai magyarok számára.

 

Az Európa Tanács korlátozott lehetőséget adhat e tekintetben, hiszen ha már nyilvánosan lehet beszélni ezen a fórumon a kárpátaljai magyarok helyzetéről, mégpedig legitim módon, akkor ez a téma gyökeret verhet az európai közbeszédben, és nem lehet már lesöpörni az asztalról, ahogy azt az elmúlt években tették.“    

Tarics Péter