Elza
  • HUF: 364.83
  • USD: 1.13
  • 5 °C
  • 8 °C
Külügyek

Antiszemita tüntetéshullám Nyugat-Európában

félelem van az országban bizonyos témákkal kapcsolatosan, melyekről évek óta nem hajlandóak beszélni a németek.

Nyitókép: zdf.de (reprofoto)

 

A zsidóellenes tüntetések okairól beszélgetett vendégeivel Markus Lanz a ZDF német televízióban.

 

„Halál a zsidókra!”, „Zsidó disznók!”, „Izraeli gyerekgyilkosok!” – ordítozó, gyűlölettől izzó tömegek skandálásától hangos városok, és nem a 20. század 30-as éveinek náci Németországában járunk, hanem a jelenben. Zsidóellenes jelszavak, izraeli zászlók égetése, zsinagógák megtámadása, zsidó emberek elleni atrocitások – Nyugat-Európa nagyvárosaiban elszabadult az antiszemitizmus. Az elmúlt hetekben Párizs, Lyon, Strasbourg, Berlin, Münster, Köln, Brüsszel, London, Madrid, Bécs utcáin tüntetők csaptak össze a rendőrséggel.

 

A ZDF német televízió május 18-ai műsorában Markus Lanz a vendégeivel a németországi antiszemita tüntetések kapcsán beszélgetett. A talkshow meghívottjai voltak: Markus Söder bajor miniszterelnök, Thomas Biebricher filozófus, politológus, Ahmad Mansour német-zsidó pszichológus, író és Kristin Helberg, a hét évet Szíriában élő tudósító.

 

A most felszínre törő zsidógyűlöletet bevándorolt antiszemitizmusként jellemezték, bár elhangzott, hogy belföldi is van, csak egyelőre a felszín alatt szunnyad. Söder elismerte, hogy a politikában nincs elég kurázsi, hogy tegyen ez ellen. Ha még tudják is, hogy mit kéne tenniük, a hogyanra már nem találják a megoldást. Az integrációs munkát ebben a kérdésben nem sikerült elvégezni, hiszen nemcsak a most érkezett muszlim bevándorlók tüntetnek, hanem a másod- és harmadgenerációs muzulmánok is részt vesznek a tüntetéseken.

 

 

A jelenlévők megpróbálták felgöngyölíteni az antiszemita tüntetések hátterét és okát. Nagyon jól ütköztek a vélemények, hiszen Mansour zsidó, Helberg pedig arab szemszögből közelítette meg a kérdést. Nemcsak a németországi helyzet, de a közel-keleti is szóba került, hisz a jelenlegi muszlimok által kirobbantott antiszemita tüntetéshullám az otthoni helyzetben gyökerezik.

 

Zsidó szempontból a németországi helyzet

 

Egyértelműen muszlim antiszemitizmus folyik, melyet részben Törökország, részben az arab államok támogatnak. Egyértelműen ki kellene ezt mondani. Itt nemcsak Izrael politikája miatt vonultak utcára a Németországban élő muszlimok, hanem kristálytiszta zsidógyűlöletről is szó van.

 

Az országban félnek a problémát a nevén nevezni, hiszen ez a gyűlölet nem újkeletű, évek óta jelen van, mégsem mernek róla beszélni. A zsidók nem érzik magukat biztonságban az országban, nem mernek például kipában kimerészkedni az utcákra. Franciaországot már zsidók ezrei hagyták el.

 

Muszlim szempontból a németországi helyzet

 

Látni kell azt, hogy a Németországba érkező muszlim bevándorlók honnan jöttek, hol nőttek fel. Vallási és politikai okai, gyökerei is vannak a zsidógyűlöletüknek. Szíriában az iskolai oktatás részét képezi egy nemzeti nevelés nevű tantárgy, ahol minden szír kisgyerek megtanulja, hogy Izrael az ellenség, aki elfoglalta az országukat. (Izrael a hatnapos háborúban elfoglalta a stratégiailag fontos Golán-fennsíkot.) Továbbá Szíria hivatalosan háborúban áll Izraellel. Ma Németországban 837 000 szíriai él, és ezzel a harmadik legnagyobb kisebbséget alkotják a török és lengyel etnikum után.

 

 

Izraeli helyzetkép

 

A zsidó állam nemcsak a Golán-fennsíkot, de a Gázai övezetet és Ciszjordániát is az ellenőrzése alatt tartja. Viszont ezeken a területeken és a környező arab államokban terrorszervezetek működnek, melyek elsődleges célpontja a zsidó állam. A ciszjordániai területen kb. 650 ezer zsidó telepes él, akiknek a védelmét biztosítani kell. Kelet-Jeruzsálemben pedig az utóbbi időben nagyon feszültté vált a helyzet a kilakoltatások miatt.

 

Zsidó telepesek számos épületet vásárolnak meg, vagy jogi úton perelnek vissza muszlim tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyek 1949 előtt zsidó tulajdonban álltak. A ramadant lezáró péntek (május 7.) esti ima összetűzésbe torkollott az Al-Aksza mecsetnél. (A Templomhegy mind a zsidók, mind a muszlimok számára a legszentebb helyek egyike.) Tüntetést szerveztek – arabok és zsidók – Izrael kelet-jeruzsálemi politikája ellen.

 

Mi a megoldás?

 

Hát az egyelőre nincs. A több milliós muszlim bevándorlók egy jelentős részének az integrációja nem sikerült. Mansour a képzések megerősítésében látta a megoldás kulcsát, míg Kristin Helberg szerint ez nem fog segíteni, hiszen ha a gyerek hazamegy, a szüleitől mást hall. A legfontosabb megállapítás az volt a műsor végén, hogy félelem van az országban bizonyos témákkal kapcsolatosan, melyekről évek óta nem hajlandóak beszélni a németek.

 

 

Továbbá kialakult egy erős önreflexió, melynek értelmében az ember kétszer is meggondolja, hogy ki merjen-e mondani valamit. Akarva-akaratlanul elhangzott, hogy nincs teljes szabadság a véleménynyilvánítás terén, és a választásokra készülő Németországban, a pártok programjaiban egy betű sem szerepel a muszlim bevándorlási probléma megoldására.

 

Édes Enikő

További képek forrása: zdf.de (a műsor május 18-i adása)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 12 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Zoltan
2021. máj. 25. 14:25

Ahogy a Berlini Foiman mondta a demokracia vonatan csak addig utazunk mig celt nem erunk.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket