EU-csúcs – A készülő szankciók ellenére továbbra is béna kacsa az uniós külpolitika

Nyitókép forrása: Barent Leyts

Oroszországról és a Brexit utáni brit-uniós együttélésről szólt volna a tegnap koraeste kezdődött, kétnapos EU-csúcs. A fehérorosz gépeltérítés azonban alaposan átírta a tárgyalás forgatókönyvét. Az uniós tagállamok közös nyilatkozata viszonylag kemény hangvételű, és elutasítja a fehérorosz lépéseket, illetve szankciókat is kilátásba helyez. Ugyanakkor hogy mennyire mer majd Brüsszel valóban fájó szankciókat kiróni az Alekszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsimre, az erősen kérdéses. Az oroszok közben képmutatással vádolták meg az európai fővárosokat, mert nem csak az orosz befolyási övezetben történtek gépeltérítések.

A közös nyilatkozat a belorusz ellenzéki aktivista és újságíró, Raman Prataszevics és partnere, Sofia Sapega szabadon bocsátását követeli Minszktől. Követelésüknek aligha lesz foganatja, Prataszevics még tegnap videóban tett vallomást arról, hogy „együttműködik a hatóságokat” és elismerte „bűnösségét minszki zavargások szervezésében”. A videó hiteles, azonban az is valószínű, hogy komoly nyomás alatt tette ezt a vallomást. Egyébként a fehérorosz hatóságok „meggyőző képességével” találkozhattunk már Szvjatlana Cihanouszkaja, Lukasenka kihívója esetéből is, akit letartóztatása után rábírtak egy videós vallomásra.

Voltak, akik azt javasolták, hogy az EU tagállamok tiltsák ki az uniós légtérből Belorusszia repülőit, ugyanakkor ez nem csak fehérorosz megtorló intézkedéseket vonna maga után, de utazási nehézségeket okozna elsősorban a fehérorosz polgároknak – de a rezsim képviselőinek alig.

    

A részletek nem ismertek, ám kérdéses, hogy az EU bármilyen változást ki tudhat-e kényszeríteni Lukasenka magatartásából. Az Európai Egyesült Államok hívei nyilván rosszallva tekintenek az uniós külpolitika folyamatos kudarcaira és gyenge teljesítményére. Az aggályok ezúttal is jogosak, ugyanis a gép, amelyet Fehéroroszország egy felfegyverzett vadászgép nyomatékával kényszerített leszállásra, egy uniós fővárosból tartott egy másik uniós fővárosba (Athénból Vilniusba).

Felemás kommunikáció az Északi Áramlat 2 árnyékában

A dolog érdekessége, hogy a fehérorosz nemzetközi botrány hatására az Oroszországnak szánt kemény hangvételű üzenet megfogalmazását (benne „az EU és tagállamai elleni illegális és provokatív orosz tevékenység” elítélésével) későbbre halasztották. A teljes kép további fontos részletei között ott van az is, hogy Joe Biden amerikai elnök a jövő hónapban találkozik Svájcban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

És a túlságosan óvatosan fogalmazott sorok között ott kell sejteni azt is, hogy Biden épp nemrég függesztette fel az Északi Áramlat 2 építésének közös német-orosz projektjére kivetett szankcióit. Ez utóbbi akár önmagában is magyarázatot ad arra, miért bánik nyilatkozatok szintjén is kesztyűs kézzel Moszkvával az EU, főleg, hogy Ursula vond de Leyen , az Európai Bizottság elnöke folyton terel, ha az Északi Áramlat 2-ről faggatja a sajtó.

Egyébként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott az uniós csúcs első estéjén, hogy „Belorusszia orosz rulettet játszik” ártatlan civilek életével. Hogy a szójáték szándékos volt-e, nem lehet tudni.

Orosz kettős beszéd

Oroszország egyébként elég lazán kezeli a fehérorosz gépeltérítés esetét, annak ellenére (vagy éppen azért), hogy az egyik letartóztatott, Sofia Sapega orosz állampolgár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erős feltételes módok mellett úgy fogalmazott, „meg kellene vizsgálni a [gépeltérítés] kérdését, de kapkodás nélkül”. A kettős diplomáciai kommunikáció azonban az oroszokat is jellemzi.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője már keményebb álláspontot képviselt. Átvéve a Lukasenka-rezsim érvelését képmutatással vádolta meg az EU-t, rámutatva, hogy Evo Morales bolíviai elnök gépét 2013-ban szintén leszállásra kényszerítették. A párhuzam elég erőltetett, akkor ugyanis több ország nem engedte repterén tankolni a bolíviai elnök gépét, igaz, hogy azért került sor az incidensre, mert sokan azt feltételezték, a gépen tartózkodik az amerikai NSA világraszóló botrányát kirobbantó Edward Snowden is. A másik példájuk egy 2016-os eset volt, mikor a Kijevből felszálló utasszállítót az ukrán hatóságok visszafordították, hogy letartóztathassanak egy rajta utazó személyt.

Körkép.sk