Nyitókép: afriquewide.net

 

Súlyosan megrázta Afrikát a Covid-járvány, 25 év óta először fordult elő, hogy az afrikai gazdaságok recesszióba kerültek. Az IMF becslése szerint 300 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy az afrikai kontinens kilábalhasson ebből a helyzetből.

 

Az Euronews Félix Tshisekedit, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökét, az Afrikai Unió jelenlegi elnökét kérdezte a bevándorlókérdésről, a terrorfenyegetettségről és a kormányzásról is.

 

„Új alku” Afrika jövőjéért

 hirdetes_300x300  

 

Emmanuel Macron meghívására mintegy 20 afrikai államfő, illetve nemzetközi delegáció látogatott Párizsba. Ez a csúcstalálkozó bizonyos értelemben megadta a szükséges kezdőlökést, az afrikai gazdaságok talpra állításának érdekében?

 

Először is szeretnék köszönetet mondani Emmanuel Macron francia elnöknek ezért a bátor és példátlan kezdeményezésért. Hogy miért nevezem példa nélkülinek?

„Mert végre sikerült bevonni az afrikaiakat a jövőjükről való gondolkodásba. Mert eddig a döntéseket az afrikaiak távollétében hozták meg, és utólag küldték el nekünk. Most viszont együtt vágunk neki ennek a folyamatnak.”

 

És tetszik a Macron elnök által használt kifejezés: az új alku.

 

Tudom, hogy nehéz lesz. De ugyanakkor bizakodó is vagyok, mert az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, – aki szintén elkötelezett afrikanista -, is részt vett a konferencián. Számos célt tűztünk ki magunk elé, egészen 2022 első feléig, a francia elnökválasztásig, amikor egy Európai és Afrikai Uniós csúcstalálkozón értékeljük majd a helyzetet. Akkor talán meg tudjuk majd mondani, hogy amit most Párizsban elkezdtünk, az jó irány-e.

A párizsi csúcstalálkozó főbb következtetései az egészségügyre összpontosítottak. Az afrikai gazdaságok megmentésével kapcsolatban hol tartunk?

 

A nagy hír az, hogy sikerült dönteni a különleges lehívási jogokról, 650 milliárd dollár értékben. A párizsi csúcstalálkozón kissé csalódottak voltunk, mert első körben Afrika csak 33 milliárdot kap – és ez 54 ország számára nagyon kevés.

A konferencia célja tehát egyebek mellett az volt, hogy összegyűjtsünk valahogy 100 milliárdot. És a megbeszéléseink után úgy láttuk, hogy ez lehetséges, sőt, még meg is tudjuk haladni. A másik nagy hír az, hogy ezeket az összegeket az Afrikai Fejlesztési Bankon keresztül hívhatjuk le, amely az afrikai országokat és az előttük álló kihívásokat is jól ismeri. Ez pedig jelentős hozzájárulás lenne ahhoz, hogy az afrikai országok adósságainak egy részét eltöröljük.

 

Afrika bizalmatlanabb a vakcinákkal

 

Térjünk vissza az egészségügyi válságra. Sokat beszéltek az oltásokról. Mi a véleménye a csúcstalálkozón megbeszéltekről?

 

Az igaz, hogy nem fogjuk bezárni az afrikaiakat Afrikába. Ki kell mozdulniuk és így érintkezhetnek másokkal, és így kialakulhat a vírusnak egy olyan variánsa, ami sokkal fertőzőbb és a vakcináció mit sem ér ellene. Ezért azt gondolom, be kell oltanunk a lehető legtöbb embert. Úgyhogy már felhívást intéztünk a vakcinagyártókhoz, és ez remélhetőleg pozitív hatással lesz azokra is, akiket erősen manipuláltak.

 

Afrikában az emberek nem bíztak a vakcinákban?

 

Pontosan. Tény, hogy mivel az afrikaiak közül sokan rezisztensek lettek a vírussal szemben, így azt hitték, a vírus csak másokra veszélyes, rájuk nem. De ez tévedés, mert a vírus mutálódik, tehát meg kell védenünk magunkat.

 

DRC′s Felix Tshisekedi still a president without a cabinet | Africa | DW | 03.05.2019
Félix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke. Kép forrása: dw.com

 

Gyakran felmerül, hogy Afrikában nem túl hatékony a kommunikáció.

 

Ezt könnyű mondani, de valóban voltak kudarcok. Gondolok itt például arra a tizenegy európai ország úgy döntött, hogy felfüggeszti az AstraZeneca vakcináját. Ez pedig egy lendületet adott azoknak, akik szerint ez a vakcina veszélyes az afrikaiak számára.

 

Migráció a boldogság reményében

 

Az egészségügyi és gazdasági válság után beszéljünk a bevándorlási válságról. Az utóbbi időben rengetegen szöktek át spanyol területre. Mint az Afrikai Unió jelenlegi elnöke, kapcsolatban áll az Európai Unióval annak érdekében, hogy megállítsák a Spanyolországba érkező bevándorlási hullámot?

 

Sajnos még nem. Európa válasza radikális: bezárja kapuit. De úgy vélem, hogy Európának beszélnie kéne az afrikaiakkal.

 

Először is, meg kell nézzük, mely országokból érkezik a bevándorlók többsége, és meg kell vizsgáljuk, hogyan tudjuk közös munkával megakadályozni ezt a migrációt, hogyan tudjuk visszatartani ezeket a fiatalokat, akik nekivágnak ennek az útnak.

 

„A valódi ok a kétségbeesés. A fiatal afrikaiak azt hiszik, hogy Európa az Eldorádó. És hogy ha elhagyják az országukat, Európában találhatják meg a boldogságot. De Európának is megvannak a maga problémái, és nagyon nehéz ott afrikaiként boldogulni.”

 

Ezt egyfelől el kell nekik magyarázni, másrészt pedig megoldásokat kell kínálni a mindennapi problémáikra. És egy hatékony megoldás lehet, ha a fiatalok vállalkoznak. Össze kell tartanunk, mert a fiatalok jelentik országunk jövőjét.

 

Euronews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.