Nyitókép: voanews.com

 

Június 16-án Genfben orosz-amerikai csúcstalálkozó lesz, melyen elsősorban az orosz-amerikai kapcsolatok, a hadászati stratégiák, illetve az ukrán és a fehérorosz konfliktus kerül megtárgyalásra. A találkozó elég feszült politikai hangulatban valósul meg, hiszen a két nagyhatalom vezetői, Vlagyimír Putyin és Joe Biden között az elmúlt időszakban hidegháborúra emlékeztető üzengetés történt. Minderről Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott a Körképnek.

 

Miért éppen most találkozik az orosz és az amerikai elnök? Mihez kötődik/kötődhet a csúcstalálkozó időzítése?

 

Tudni kell, hogy Donald Trump négy éves elnöksége alatt az amerikai-orosz és az amerikai-kínai kapcsolatok a mélypontra jutottak. Az amerikai fél úgy érzi, hogy most van lehetőség arra, hogy meg lehet állítani Kínát. A Kína és az USA közötti különbség gazdaságilag egyre jobban csökkent. Mindkét hatalomnak azonban más a célja, érdeke és eszközrendszere.

 hirdetes_810x300  

 

Az oroszoknak két lehetőségük van: a katonai erő és a földgáz. A katonai erő azt jelenti, hogy az oroszok áttelepítettek az ukrán határ mellé mintegy száz-százhúszezer embert, s ehhez jön még hozzá a külön besorozott 28 ezer ember. Biden megválasztása után elképesztő dolgokat mondott Putyinra, tehát az orosz-amerikai kapcsolatok a mélypont alá kerültek. A jelenlegi helyzetben tehát mindkét fél úgy érzi, hogy rengetek olyan dolog van, amelyeket közösen meg kell tárgyalni.

 

Azt gondolom, hogy az orosz és az amerikai fél teljesen mást vár el a találkozótól. Mi erről a véleménye?

 

Így van. Az amerikaiak azt várják, hogy megtárgyalják az ukrán helyzetet. Az oroszok azt várják, hogy megtárgyalják mindazokat a témaköröket, amelyek mindkét fél számára fontosak.

 

Például?

 

Például az Északi Áramlat 2. Mi is volt az amerikai álláspont ezzel kapcsolatban?  Négy évig azt hangoztatták, hogy ezt az oroszok nem fejezhetik be, s amelyik nyugati cég segítséget nyújt nekik, azt embargós listára teszik. Néhány napja azonban megváltozott ez az am

 

Nógrádi György. Kép: archív

 

erikai álláspont, hiszen ma azt mondják: bár nem értenek vele egyet, be lehet fejezni az Északi Áramlat 2 építését. Látni kell, hogy ez óriási pofon az ukrán politikának, hiszen az ukránok abból indultak ki, hogy a gázvezeték a jövőben rajtuk megy keresztül, s ha kell, megcsapolják a gázt, ahogyan azt korábban is tették. Ráadásul mindezért mintegy 3 milliárd dollárt fognak kapni az oroszoktól a gáz „átengedésért”. Ez most megszűnt. Az Északi Áramlat 2 azt jelenti, hogy orosz területről tengerre megy a gáz, majd a volt NDK területén, azaz a mai Németország keleti részén partot ér. Tehát teljesen új helyzet alakult ki ez ügyben.

 

Ráadásul az Európai Unió sem egységes ebben a kérdésben…

 

Bizony nem.  S nemcsak az Európai Unió nem egységes ebben a kérdésben, hanem a német politikai sem. A nagy kérdés itt az, hogy a szeptemberi németországi választások után milyen német kormány jön létre, a zöldek már bejelentették, hogy nem értenek egyet a gázvezetékkel. A gázvezeték-ügyön kívül azonban több téma van, amit meg kellene tárgyalniuk, hiszen itt volt a fehérorosz gépeltérítéses ügy, az orosz ellenzékiek elleni németországi merényletek, a Navalnij-ügy, amik nemzetközileg borzolták a kedélyeket.

 

Mit vet fel majd a csúcstalálkozón Putyin?

 

Minden olyan kérdést, ami az oroszok érdeke: a szíriai helyzetet, a közel-keleti konfliktust, a török politika, a Földközi-tenger kérdése, Afganisztán stb. Itt jelezném, hogy az USA úgy vonult ki Afganisztánból, hogy nem konzultált a NATO-beli szövetségeseivel. Ez azért is veszélyes, mert az USA szövetségesei technikailag sincsenek felkészülve arra, hogy Afganisztánban maradjanak az Egyesült Államok nélkül.

 

Mit vet fel majd a csúcstalálkozón Biden?

 

Szerintem elsősorban az ukrán kérdést, pontosabban az ukrán-orosz konfliktust, amelynek során mindkét fél stratégiai hibákat követett el. Az ukránok viszont nem hajlandók végrehajtani a minszki négyoldalú megállapodást. Az ukránok nyilván azt várják ettől a csúcstalálkozótól, hogy az amerikaiak nyomást gyakorolnak az oroszokra. Putyin viszont azt várja a csúcstalálkozótól, hogy megállapodnak Biden-nel és együtt gyakorolnak nyomást Kijevre.

 

A két koncepció nem is közelít egymáshoz, ami azt vetíti előre, hogy rendkívül érdekes csúcstalálkozó várható Putyin és Biden között…

 

Így van.

 

Tehát a két világhatalom között geopolitikai harc folyik jelenleg Ukrajna kapcsán?

 

Igen, de nemcsak Ukrajna kapcsán, hanem a világ számos más területén is: az északi sarkkör kérdésében, a tengeri hajózás kérdéskörében, az iráni atomalku problémájában és folytathatnám. Ukrajna azért is került most a nemzetközi politika reflektorfényébe, mert az ország be akar lépni az Európai Unióba és a NATO-ba, amire véleményem szerint egyelőre semmi esélye nincs. Magyarországot ellenséges országként kezeli, mondván: mi az oroszok szövetségesei vagyunk, ami csacsiság. Elsőként ismertük el annak idején Ukrajna függetlenségét, és támogattuk Ukrajna euroatlanti integrációját mindaddig, amíg föl nem léptek kőkeményen a kárpátaljai magyarok ellen.

 

Nem nagyon szoktuk emlegetni vagy elemezni, hogy egy csúcstalálkozónak ki lehet a győztese. Most mégis megkérdezem: Ki lehet a június 16-ai orosz-amerikai csúcstalálkozó győztese Genfben? Ezt azért (is) kérdezem, mert tudjuk, hogy Vlagyimír Putytin rendkívül erős, tudatos és következetes vezetője Oroszországnak, óriási nemzetközi politikai ellenszéllel, Biden nagyon gyenge vezetője az Egyesült Államoknak, viszont rendkívül erős politikai, katonai és pénzügyi hátszéllel rendelkezik…

 

Azt gondolom, hogy erre józan választ nem lehet adni, hiszen mindkét fél a kompromisszumot keresi és fogja keresni a csúcstalálkozón. A másik dolog pedig az, hogy Biden mögött áll a világ legerősebb hadserege, a világ legjobban működő hírszerzése, az USA a maga angolszáz szövetségeseivel – Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland – szőröstől-bőröstől lehallgatja az egész világot, és az Egyesült Államok adja ma a világ GDP-jének a húsz százalékát. Azt gondolom tehát, hogy mindkét fél kompromisszumra fog törekedni, s mindkét felet egy-egy profi csapat – a két külügyminiszter vezetésével – fogja felkészíteni a csúcstalálkozóra.

 

Szóba kerülhet-e a csúcstalálkozón, hogy Joe Biden az egyik televíziós szereplése során gyilkosnak nevezte Vlagyimír Putyint, aki mégis sajátosan reagált az amerikai elnök igen súlyos vádjára?

 

Ez ma már senkit nem érdekel, ez egy PR-mondat volt Biden részéről. Putyin is mondott néhány csacsiságot. Tehát mindkét fel tudna érkezni olyan listával, hogy az elmúlt hónapokban ki milyen butaságot mondott, de a csúcstalálkozó nem erről fog szólni, hanem a kompromisszumokról.

 

Köszönöm az interjút.

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.